Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu/atom
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2019/05/25/mi_a_valodi_tetje_az_ep-valasztasnak
Mi a valódi tétje az EP-választásnak?
2019-05-25T20:39:29+02:00
2019-05-25T20:39:29+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>A kormánypropaganda azt a képet vetíti a választók elé, hogy az Európai Unió pusztán azért jó nekünk, mert pénzt ad, de egyben veszélyt jelent nemzeti szuverenitásunkra. Jó lenne, ha nem csak azok mennének el szavazni, akik ezt el is hiszik.</strong></p>
<p> Orbán Viktor számtalanszor elmondta, hogy az európai parlamenti választás tétje, hogy Magyarország „bevándorlóország” lesz, avagy nem – az országgyűlési választásokon már bevált módon.</p>
<p>A valódi tét ezzel szemben – maradva a legfontosabbnál – az, hogy az Európai Unió az elkövetkező öt évben horgonyt jelent-e az autokrácia felé lassan, de kitartóan araszolgató magyar politikai rendszernek. Megáll-e a demokrácia romlása vagy csúszunk tovább egy orosz típusú politikai rendszer felé? Jogállam maradunk (legalább messziről és hunyorítva), vagy fokozatosan elfogy a maradék szabadság is?</p>
<p>Az alkotmányozó többségű Orbán-kormány hatalmának intézményi ellensúlyát ma már szinte csak az EU intézményei jelentik. Kevés, de ennyi maradt. Lehet még ennél rosszabb is. A tét az, hogy ez megmarad-e és ki tudunk-e küldeni legalább egy olyan képviselőt, aki az Orbán-kormány ellensúlyaként tud működni. Jávor Benedek (MSZP- Párbeszéd) például ilyen képviselő volt: ő robbantotta ki a Tiborcz-Elios ügyet, ő érte el a korábban titkolt Paks2 szerződések nyilvánosságra hozatalát is.</p>
<p>Ha már Paks 2: az elkövetkező években egyre inkább a közérdeklődés középpontjába kerülhet Paks 2 ügye, amiben a tisztánlátás rendkívül fontos lenne. Egy elrontott gigaberuházás tönkreteheti Magyarországot – gondoljunk akár a Kádár-rendszer értelmetlen eocén programjára, vagy a Bős-Nagymaros beruházásra. Ezek a hibák Magyarország eladósodásához, illetve a végül a Kádár- rendszer bukásához (és az utána következő mély recesszióhoz és ugyancsak mély, tömegeket érintő emberi szenvedésekhez) is hozzájárultak. Hogy mi történik végül a Paks 2 beruházással, az nagyban befolyásolja az ország sorsát, így semmiképp nem ártana, ha maradna egy „ügygondnok” Brüsszelben.</p>
<p>Persze, számtalan ügyről lehetne még írni, amelyek e választás valódi tétjei a klímaproblémától a negyedik ipari forradalom társadalmi következményeiig. Ami mégis talán a legfontosabb szempont lehet a szavazáskor: olyan képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe, aki elég szorgalmas és kitartó ahhoz, hogy kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek korlátait jelentik az itthon a hatalommegosztást gyakorlatilag csaknem teljesen felszámoló, hatalmát központosító magyar kormánynak. Ebben a tekintetben az elmúlt öt évben Jávor Benedek (MSZP- Párbeszéd) teljesített a legjobban.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2019%2F05%2F25%2Fmi_a_valodi_tetje_az_ep-valasztasnak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2019%2F05%2F25%2Fmi_a_valodi_tetje_az_ep-valasztasnak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2019%2F05%2F25%2Fmi_a_valodi_tetje_az_ep-valasztasnak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mi a valódi tétje az EP-választásnak?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2019/05/25/mi_a_valodi_tetje_az_ep-valasztasnak#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/14861862" border="0" /></a><br /></p>
EP
Jávor_Benedek
0
Mi a valódi tétje az EP-választásnak?
Jogállam maradunk (legalább messziről és hunyorítva), vagy fokozatosan elfogy a maradék szabadság is?
https://gazdpol.blog.hu/media/image/parliament-1546792-1279x852.jpg
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2016/03/24/unios_penzek_magyarorszagon_a_nyersanyagatok_politikai_kozgazdasagtana_es_a_fidesz_nepszerusege
Uniós pénzek Magyarországon: a nyersanyagátok politikai közgazdaságtana és a Fidesz népszerűsége
2016-03-24T12:02:19+01:00
2016-03-24T12:02:19+01:00
Veres Máté
https://blog.hu/user/791939
<p>A Korrupció Kutató Központ friss <a href="http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/korrupcio_magyarorszagon_nagyobb_a_csabitas_eu-penz_eseten.3.228251.html">tanulmánya</a> szerint a 2009-2015 között Magyarországon elköltött uniós fejlesztési pénzek beruházásaihoz nagyobb arányban volt köthető korrupció, mint az azok nélkül megvalósulóakhoz. A fejlődés tudományoknak (development studies) van egy elmélete, ami ezt segítheti megmagyarázni, és még többet is Magyarország jelen gazdaságpolitikáját illetően. Úgy hívják, hogy nyersanyagátok.</p>
<p><u>Nyersanyagátok és következményei</u><br /> <br /> Szemben a neoklasszikus közgazdaságtan minden tanításával már régen egyértelmű, hogy a gazdaság – különösen makroszinten – és a politika leválaszthatatlanok egymásról. Sőt oda-vissza kölcsönösen hatnak egymásra. Erre az egyik legjobb példa a bevezetésben szereplő nyersanyagátok koncepciója. Maga a fogalom viszonylag újnak nevezhető, először 1993-ban használta Auty azóta elhíresült <a href="http://www.amazon.co.uk/Sustaining-Development-Mineral-Economies-Resource/dp/0415094828">könyvében</a>, amely azt vizsgálta, hogy miért voltak a nyersanyagban gazdag dél-amerikai és afrikai országok annyira lemaradva a Kelet Ázsiában kiemelkedő fejlődésen átment országokhoz képest. Mindezt ráadásul úgy, hogy az utóbbiaknál pont a legsikeresebbek nem is rendelkeztek kiemelkedő nyersanyag készletekkel. Az elmúlt években ugyanezt a kérdést több másik szerző is körüljárta, és ha körbenézünk nem minden ok nélkül. Oroszország, Venezuela, jó pár Öböl-menti ország és Afrika nem egy állama esetében is feltehető a kérdés. Természetesen vannak eltérések, van, ahol polgárháború folyik és van, ahol csak egyszerűen nem történt különösebb fejlődés az elmúlt évtizedekben. Ami biztos, hogy korreláció mutatható ki a legtöbb nyersanyaggazdag ország és egyrészt gazdaságuk diverzifikáltsága, másrészt demokratikus (alul)fejlettségük között. <br /> <br /> Ami a gazdaságot illeti, a teória nagyon egyszerű,és egy Auty könyve megjelenésének időpontjánál jóval régebben történt eseményre utal, méghozzá az 1959-ben Groningen környékén talált Európa legnagyobb gázmezőjére és annak hatására a holland iparra. Az azóta csak holland betegségnek elkeresztelt koncepció szerint egy kicsi és nyitott gazdaság exportszerkezetére és így bevételeinek diverzitására végzetes hatással lehet a nyersanyag nyújtotta – főleg ha az energiával kapcsolatos – hirtelen jött gazdagság. Miért? Mert az hirtelen megnöveli a gazdaságban a pénzforgalmat (hisz az embereknek hirtelen több pénzük van az új bevételek után költeni is), ennek következtében nő a kereslet a pénz iránt is, ez hirtelen nagyon megemeli a pénzük értékét más valutákkal szemben, aminek hatására a nem nyersanyag jellegű export termékek veszítenek versenyképességükből (miután ugyanazért a termékért, ugyanazon előalítási költségen - ha nem magasabbon - hirtelen kevesebb valutát kapnak). Ha egy nyersanyagban gazdag államról hallunk, érdemes rögtön megnézni, hogy az export bevételeinek mekkora részéért felelős az abból származó bevétel, így percek alatt megállapítható, hogy részese-e a nyersanyagátoknak. Az igazi probléma gazdasági szempontból egyébként a holland betegséggel, hogy a nyersanyagok ára nagyon változékony. Pár éve elképesztően drága volt az olaj, most pedig nagyon olcsó. Ráadásul sok múlik a keresleten is, így pl. a tény, hogy előbb az USA energiaönellátóvá vált, majd Kína is egyre kevesebbet kezdett importálni, a közelmúltban nagyon sokat ártott az nyersanyag exportfüggő országok gazdaságának. És jelenleg minden eszközüket <a href="http://24.hu/fn/gazdasag/2016/02/17/oroszorszag-es-szaud-arabia-bezarja-a-koolajtermeleset/">bevetve</a> is csak reménykedhetnek, hogy az olaj ára ismét emelkedni kezd.</p>
<p>Az átok alatt jelentkező problémák ugyanakkor nem csak gazdasági, hanem legalább annyira politikai jellegűek is. Amennyiben egy ország vezetése bevételeinek nagyobb részét függetleníteni tudja gazdasága egyéb szegmenseitől a nyersanyaggal való kereskedésének köszönhetően, úgy onnantól nem is feltétlen érzi szükségét annak fejlesztésére. Gazdaságtörténészek szerint, a gazdasági növekedés és annak minden velejárója (pl. osztályok a társadalmon belül és a politika maga, ami ezeket kontrollálja) annak volt köszönhető, hogy a vezetőknek (királyoknak) szükségük volt egy erős gazdaságra, amin keresztül finanszírozhatták hadseregeiket, hogy megvédhessék magukat. Ehhez természetesen pénzre és élelemre volt szükség, aminek a legfőbb forrása az adó volt, melyet a különböző trükkökön túl elsősorban úgy tudtak növelni, ha fejlesztették gazdaságukat ezzel növelve a megadóztatható jövedelmek/termékek bázisát és mértékét. Ami történelmileg igaz volt, az igaz ma is. Csak esetleg a kritériumok változtak. Már nem a hadsereg fejlesztése, hanem a vezető legitimitása a tét. Egy globalizált világban, ahol könnyedén bemutatható társadalmaknak akár vizuális elemekkel is, hogy milyen szinten vannak lemaradva más országokhoz képest, azok csak egy adott ideig tűrik, hogy az ő adójukból tartson fent a vezetés egy korrupt diktatúrát. Ugyanakkor, ha úgy alakul, hogy többé nincs szükségük az adókra, csak a nyersanyag bevételekre, egy szűk klientúra támogatására és egy erős titkosszolgálatra rendszerük biztos működtetéséhez, úgy annak hosszú távú politikai következményei vannak. A többségi társadalom felhatalmazása kiiktathatóvá válik, mint hatalmi tényező, így jelentősen csökkentve egy demokratikus átalakulás esélyét is. Nagyrészt ennek az ok-okozati összefüggésnek volt és köszönhető ma is nem egy véreskezű közel-keleti és afrikai diktátor évtizedeken át tartó uralma. De csak nagyrészt.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/orban_szaud_arabia.jpg" alt="orban_szaud_arabia.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>A másik nagyon fontos tényező megértéséhez a kevéssé ismert, de nagyon is létező fiskális szociológia segíthet közelebb kerülni. Mint a neve is mutatja, a szociológia ezen ága az állami bevételeket vizsgálja, és mint ilyennek, a leginkább központi alanya az adó és annak társadalmi vonatkozásai. A fiskális szociológia irodalma a nyersanyagból származó bevételekre csak mint ’meg nem szolgált/termelt bevételekre’ (unearned income) utal. Ennek az oka, ahogy azt az előbb bemutattam, hogy egyes országok nem a gazdasági fejlesztéseknek, hanem szerencsés (ha ezek után még lehet annak nevezni) földrajzi helyzetüknek köszönhetik azokat. Ugyanakkor, ahogy azt Mick Moore, a Sussex egyetem kutatója <a href="http://www.institutodelperu.org.pe/descargas/ciclo_de_conferencias/moore_2001_political_underdevelopment.pdf">bemutatja</a>, van egy különlegességük az ilyen típusú állami jövedelmeknek*, méghozzá, hogy az embereket kevésbé érdekli a hozzájuk köthető korrupció. Ennek két oka van: egyrészt, hogy direkt adók hiányában a választók kevésbé érdekeltek a nyersanyagból származó bevételek elköltésének a felügyeletében, mert azt nem kezelik ’sajátjukként’; másrészt, hogy az adópolitika küzdelmeivel járó problémák hiányában, más, inkább politikai jellegű területek kerülnek előtérbe. Ezek alapvetően morális és értékalapú kérdésekhez köthetőek. Ugyanakkor az ilyen jellegű viták nagyobb ellentéteket is szülnek a társadalmon belül, sokkal több konfliktushoz vezetve, mert nem igazán lehet őket olyan kompromisszumos módon megoldani, mint az adópolitika ’ki és milyen mértékben fizessen’ típusú kérdéseit.</p>
<p><u>Nyersanyagátok és az uniós pénzek: párhuzamok</u><br /> <br /> Érdekes paradoxon számomra már a fejlesztési pénzek léte is, mert szembe mennek az Unió liberális gazdasági alaptételével is, ami szerint teljesen nyílt és szabad kereskedelmen keresztül várhatjuk az elmaradottabb országok felzárkózását. Ehhez képest az uniós pénzek léte egy fajta beismerése az állam központi szerepének a gazdaság fejlesztésében. Túllépve ezen, azonban érdekes párhuzamokat figyelhetünk meg az általam fent bemutatott nyersanyagátok és az uniós pénzek társadalmi vonzatai között. <br /> Természetesen a magyar gazdaság egyike a fejlettebbeknek. <a href="http://atlas.cid.harvard.edu/explore/tree_map/export/hun/all/show/2014/">Diverzifikált az export struktúrája</a>, ráadásul egy modern gazdasági modell követelményeinek megfelelve, a szolgáltatások felelősek a megtermelt GDP több mint kétharmadáért, míg a maradékért nagy részben az ipari termelés. Azt meg pláne nem mondhatjuk, hogy a <a href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/tenyleg_nem_lehet_310-nel_erosebb_a_forint.12.228464.html">forint túlértékelt lenne</a>. Szigorúan gazdasági szempontból tehát nem hasonlítható az ország a nyersanyagátok által terheltekhez. De gazdaságpolitikaiból már annál inkább. Ahogy az előző szekcióban láthattuk, a nyersanyagban gazdag országok gyakran elkövetik azt a hibát, hogy gazdaságaikat függővé teszik egy bevétel sikerétől. Nincs ez nagyon másképpen Magyarországon sem, ugyan mi két külső tényező befolyásától függünk: egyrészt az EU-s pénzektől, másrészt a multik idetelepülő összeszerelő üzemeitől és kisebb mértékben szolgáltató központjaiktól. Ezek nélkül <a href="http://vs.hu/gazdasag/osszes/igy-nyeli-el-magyarorszag-az-eu-milliardjait-0310#!s25">lehalna az egész hazai közbeszerzési piac</a> és az elmúlt évek uniós – de <a href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/szep_ez_a_magyar_gdp-adat_de_a_regioban_a_legrosszabb.228393.html">nem régiós</a> – átlagot meghaladó <a href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/megis_hogyan_neznenk_ki_eu-tamogatasok_nelkul.223003.html">GDP növekedése is</a>. Az <a href="http://gazdpol.blog.hu/2016/02/28/_a_mi_eveink_magyarorszag_szamokban_2010">elmúlt hat év tapasztalatai</a> alapján a kormány ennek fényében alakítja gazdaságpolitikáját: amíg az egészségügyben, az oktatásban és általában az állami szociális kiadások minden területén megszorított és a munkavállalók béralku pozícióját gyengítő munkatörvénykönyvet vezetett be, addig a multiknak összeszerelő üzemeik idetelepítésért cserébe hatalmas adókedvezményeket és állami támogatást biztosított a stratégiai megállapodásokon keresztül. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/20121218-orban-viktor-es-a-multik1.jpg" alt="20121218-orban-viktor-es-a-multik1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p>Továbbá az uniós pénzek folyamatos áramlása érdekében két szám folyamatos javulásáért áldoznak be minden más területet, ezek a költségvetés hiánya és a GDP/arányos állami adósság mértéke. Se az összeszerelő üzemek, se az uniós pénzek nem olyan változékonyak, mint a nyersanyagok ára. Bár az előbbinél akár csak egy üzem hirtelen távozása is egy egész régiót tud nagyon <a href="http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Ket_es_fel_eve_nem_volt_ekkora_leepites_Magyarorszagon.html">nehéz helyzetbe hozni</a>, nyomot hagyva GDP növekedésünkön is, míg az utóbbi visszatartásával már többször fenyegetőzött – és ritka esetben tett is konkrét lépéseket – az Unió a kormány egy-két egzotikus gazdasági és politikai lépése után. Összességében azonban kiszámíthatóak. Olyannyira, hogy az uniós pénzekről már most tudjuk, ha a kormány reményei teljesülnek, akkor 2018-as választásokig <a href="http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/palyazatok/kiirjak_az_osszes_eu-palyazatot_jovo_nyaron_jelentenek_eloszor_lazarek.219179.html">elköltjük mind</a>. Ami nagyon fontos, mert mint azt a pár mondattal ezelőtt <a href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/megis_hogyan_neznenk_ki_eu-tamogatasok_nelkul.223003.html">linkelt</a> bejegyzés írója, Dedák István, kiemeli: „Az elmúlt évek fiskális pályáját adottnak véve a felgyorsult EU-s támogatások nélkül a magyar gazdaság lényegében véve semmiféle növekedést nem tudott volna felmutatni, s megrekedtünk volna a 2009-es mélypont körüli szinten”. Tehát megállapítható, hogy az ország gazdasága függ egy bizonyos pénzforrástól, amit nem belső fejlesztések révén termel ki és ennek a forrásnak a biztos eléréshez igazítja annak vezetése a teljes gazdaságpolitikáját a társadalom kárára. Ehhez képest külön félelmetes kérdés, hogy mi lesz gazdaságunkkal és az azon alapuló társadalommal, amikor 2018 végére elköltjük 3 év alatt a 7 évre szánt uniós pénzeket, melyek az alapjai a növekedésnek. Úgy, hogy közben nem nőtt a gazdaság termelékenysége 2008 óta.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/maxresdefault.jpg" alt="maxresdefault.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A nyersanyagátok hasonlóságai politikai szinten is megjelennek. Mint az az előző részben kiemeltem a fiskális szociológia kutatásai szerint az embereket kevésbé zavarja, ha olyan pénzt költenek el a szőnyeg alatt – korruptan – amit egyébként nem ők termeltek meg. Magyarországon sose volt túl alacsony a korrupció, de a második Orbán kormány alatt tombol. Ezt nem (csak) én állítom, hanem a magyar lakosság érzi így a Transparency International Kutatásai szerint. 2010-óta 10 helyet estünk vissza az ezt mérő indexen. Eközben szakemberek is azt mondják, hogy olyan szintű mára az állami lopás, hogy az egyrészt <a href="http://mno.hu/gazdasagpolitika/a-korrupcio-lassitja-a-novekedest-1328758">gátolja a növekedést</a>, és még a kormánynak oly fontosnak titulált –és saját törvényei által előírt – <a href="http://www.atv.hu/videok/video-20151218-rona-peter-csillag-istvan-es-pogatsa-zoltan">adósság visszafizetést is megrekeszti</a>. Ehhez képest a Fidesz még mindig a legnépszerűbb párt, és 2014-ben (egy erősen a javára átszabott választási rendszerben) kétharmados győzelmet aratott. Eközben a társadalom soha nem látott mértékig van megosztva politikai jellegű kérdések mentén, amelyiknek a bevándorlóellenesség csak egy a legismertebb példái közül. A Fidesz folyamatos ellenséggyártása jól működik, a polarizáció teljes és a saját tábort mindig sikeresen összezárja. Ezzel szemben a gazdagabbak társadalmi szerepvállalásáról szóló kérdésekben indított <a href="https://www.metropol.hu/cikk/1103465-alairasgyujtes-az-egykulcsos-ado-eltorlese-erdekeben">aláírásgyűjtés</a> már az elején elhal, szintén elsősorban politikai preferenciáknak köszönhetően. Összességében az látható, hogy a választók egy jelentős részének még mindig az a fontosabb, hogy hogy lehet egy menekültnél iPad, mintsem, hogy hogyan lehet, hogy soha nem látott mértékben tűnnek el pénzek, nő a szegénység és szolgálja elsősorban a felsőbb rétegek érdekét a kialakított gazdasági rendszer. Ennek az okai egy <a href="http://hvg.hu/itthon/201611_fideszvalasztoi_lelektan_felmento_sereg">összetett kérdés</a>, de azt gondolom, hogy egy részére képes választ adni nyersanyagátok hatásait vizsgáló politikai és szociológiai tanulmányok eredményei, ha az Uniós pénzeket is csak, mint nyersanyag bevételeket kezeljük. </p>
<p><br /> *<em>Moore papírja egy kategóriaként kezeli az Afrikai országoknak juttatott hivatalos segélyeket – pláne pénzügyeiket – a nyersanyagokhoz köthető politikai hatásokkal. Nem egy afrikai ország bevételeinek több mint egyharmadáért felelősek az ilyen nyugatról érkező támogatások és sok esetben legalább olyan mértékben is lopják el, mint Magyarországon. Sok szempontból pontosabb is lenne ehhez hasonlítani a magyar helyzetet, mert mindkét esetben keresztülmennek a beérkező pénzek különböző bürokratikus csatornákon mielőtt ellopják őket, de a tudományban csak a nyersanyaghoz köthető problémáknak van hivatalos megnevezése és az itt vizsgált hatásukat tekintve nincs igazán különbség a kettő között. Ezért döntöttem úgy, hogy nem emelem ezt ki külön az írásban.</em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F24%2Funios_penzek_magyarorszagon_a_nyersanyagatok_politikai_kozgazdasagtana_es_a_fidesz_nepszerusege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F24%2Funios_penzek_magyarorszagon_a_nyersanyagatok_politikai_kozgazdasagtana_es_a_fidesz_nepszerusege%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F24%2Funios_penzek_magyarorszagon_a_nyersanyagatok_politikai_kozgazdasagtana_es_a_fidesz_nepszerusege%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Uniós pénzek Magyarországon: a nyersanyagátok politikai közgazdaságtana és a Fidesz népszerűsége"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2016/03/24/unios_penzek_magyarorszagon_a_nyersanyagatok_politikai_kozgazdasagtana_es_a_fidesz_nepszerusege#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/8507930" border="0" /></a><br /></p>
korrupció
fejlesztés
gazdaságpolitika
mutyi
portfolioblogger
Fidesz
Orbán_Viktor
Orbán
uniós_támogatások
Európai_unió
nyersanyagátok
korrupció_kutató_központ
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/orban_szaud_arabia.jpg
https://gazdpol.blog.hu/2016/03/10/miert_orultseg_orban_javaslata_a_cafeteriarol
Miért őrültség Orbán javaslata a cafeteriáról?
2016-03-10T17:28:00+01:00
2016-03-10T17:28:00+01:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><br /><strong>A miniszterelnök javaslata a cafeteriáról két óriási sebből vérzik.</strong></p>
<p> A cafetéria mostani rendszerét az unió miatt úgysem tudjuk fenntartani, a legjobb az lenne, ha ezt készpénzben adnánk oda, de a cafetériához tartozó adókedvezménnyel – <a href="http://index.hu/gazdasag/2016/03/10/mkik/" target="_blank">mondta Orbán Viktor</a> a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján.</p>
<p>Milyen bajok is vannak ezzel? (Már azon túl, hogy a készpénzes cafeteria fogalmi ellentmondásosságához képest a négyzet alakú kör vagy a fából készült vaskarika kifejezetten könnyen értelmezhető.)<br /><br />1. A javaslatot a miniszterelnök azzal adta el a közönségnek, hogy „ez egy nagy bérnövekedést eredményezhetne”. Ez Orbán Viktor verziója, de mi is történne valójában? Érdemes abból kiindulni, hogy a bér nem váltható ki cafeteriával, ez a hatályos szabályozás (nem mondhatja a munkáltató törvényesen, hogy a munkabéred csökkentem, s ezzel növelem a cafeteriaalapod). Ez valószínűleg így is marad.<br />A hatás tehát az új szerződéseknél jelentkezik. Evidens, hogy mindenki, akit minimálbér felett foglalkoztatnak, úgy vesznek föl majd, hogy a szerződésében munkabér + cafeteria szerepel, hiszen adózásilag így előnyös – ott is, ahol most nincs cafetéria. S ez lassan elterjed a munkapiacon, hiszen előbb-utóbb a többség munkahelyet vált. Aki állásban van, az megtapasztalja, ha már kap cafeteriát, hogy jegyek helyett készpénzt kap. Ennek talán örül is - de az ő általános szabályok szerint számított bére is könnyen stagnáló marad jövőre, hiszen a béralkuban a munkáltatónál az adu: „de hát amúgy is nő a jövedelmed!” <br /><br />Az intézkedés tehát az általános szabályok szerint adózó bér csökkenését/stagnálását idézi elő rövid,és főleg középtávon - és természetesen a költségvetési bevételek csökkenését. (A<span>z általános szabályok szerint adózó bér csökkenése/stagnálása persze kihat a jövőbeni nyugdíjra is, hiszen csak ez a bérrész képez TB-alapot.)</span><br /><br />Ha eltörlik a szabályt, hogy a bér nem váltható ki cafeteriával, akkor az általános szabályok szerint adózó bér csökkenése még gyorsabb és intenzívebb lesz, hiszen akkor a már meglevő szerződések is átírhatók.<br /><br />2. A vájt fülűeknek az intézkedés azzal a sokat hallott kifejezéssel adható el, hogy munkát terhelő adók csökkentése. Annyian mondták már el, hogy ez szükséges, hogy már-már kétségbevonhatatlan igazságnak tűnik. Valóban magas az adóék nemzetközi összehasonlításban. De vajon mekkora a társasági adó effektív (tényleges) kulcsa nemzetközi összehasonlításban? Rendkívül alacsony. Valójában azért kell TB (és áfa) ágon annyi adót beszedni, mert tao ágon nagyon sokról lemond az állam. S nem véletlenül, hiszen a gépipar jelentősen része éppen azért jött Magyarországra, s ezért is marad itt, mert itt kedvezők az adózási feltételek.</p>
<p>„A kelet-európai uniós tagországokban általában magasabbak a társadalombiztosítási költségek, mint a nyugatiakban, de a társasági adók annyira alacsonyak, hogy ezt ellensúlyozzák” - ezt nem más mondja, minta FedEE, az európai munkaadóknak a szövetsége a tagjainak, amely ezt annak kapcsán közli tagjaival, hogyan is tudnának minél több bérköltséget megspórolni. A munkát terhelő adók csökkentése egyben azt is jelenti, hogy az állam kevesebb adót szed be ezektől a betelepült iparvállalatoktól ezen az ágon is (a TB-terhek a magyar kkv-knak valóban magasak, egy ésszerű gazdaságpolitikának kedvezményeznie kellene őket, például úgy, hogy a KIVA-t –ami elvileg erre lenne való – életszerűbbé teszik).</p>
<p>Újabb adócsökkentés a TB ágon két következménnyel jár (körülbelül azokkal, amikkel az eddigi adócsökkentések): új lakossági adókat kell bevezetni, a meglevőket emelni/magas szinten tartani (ld. 27 százalékos áfa, ld. önkormányzatok forrásmegvonással történő terelgetése saját adók kivetésérése), az állami szolgáltatások színvonalát kell csökkenteni (ld. pl. halálcsapdává váló kórházaink).</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F10%2Fmiert_orultseg_orban_javaslata_a_cafeteriarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F10%2Fmiert_orultseg_orban_javaslata_a_cafeteriarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F10%2Fmiert_orultseg_orban_javaslata_a_cafeteriarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért őrültség Orbán javaslata a cafeteriáról?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2016/03/10/miert_orultseg_orban_javaslata_a_cafeteriarol#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/8460630" border="0" /></a><br /></p>
cafeteria
gazdaságpolitika
portfolioblogger
járulékcsökkentés
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2016/03/01/miert_lett_bernie_sanders_nepszeru_amerikaban
Miért lett Bernie Sanders népszerű Amerikában?
2016-03-01T19:09:56+01:00
2016-03-01T19:09:56+01:00
Veres Máté
https://blog.hu/user/791939
<p>Tavaly ősz óta teljes erővel száguld a kampány Amerikában ugyanis ebben az évben elnököt választ magának a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalma. Ennek a demokrata oldalon két igazán kiemelkedő résztvevője van: egyrészt, a 90es évekből még Bill Clinton feleségeként és az Obama kormány első külügyminisztereként ismert Hillary Clinton, másrészt Vermont szenátora, egyben az elmúlt évtizedek washigntoni politikai élet egyik legszínesebb figurája, Bernie Sanders. Clintont valószínűleg nem kell bemutatni, ugyanakkor, ha Sanders neve ismeretlenül cseng nem meglepő, mert a szenátort még Amerikában is alig ismerte a többség . A legjobb esetben is Vermontban és néhány újbalos körben volt igazán népszerű. Ezt jól mutatják azok a felmérések is, amelyek szerint, még tavaly októberben is a szavazók támogatásának csupán 3%-át tudhatta magáénak országosan. Mindeközben Hillary Clinton, akkor még toronymagasan legnépszerűbb demokrata elnökjelölt volt és kb. 60%-kal dicsekedhetett. Ám azóta nagyot fordult a világ, ami február 1-én tartott iowai előválasztáson odáig vezetett, hogy első egymás elleni megmérettetésük, egy tulajdonképpeni döntetlennel zárult. Míg a február 9-én, New Hemsphirben rendezettet már toronymagasan nyerte Sanders. Az elmúlt egy évben amíg Sanders népszerűsége ugrásszerűen nőtt, addig Clintoné, ha csak lassan is, de csökkent. Ennek az okai sokrétűek. A politológiával foglakozóak sokszor mutatnak a volt külügyminiszter levelezési botrányára, kézzelfogható, saját üzenetek hiányára vagy Robby Mook, Clinton kampánymenedzserének rossz stratégián alapuló döntéseire, mint lehetséges magyarázat. Ezek ugyanakkor elsősorban csak a volt külügyminiszter népszerűségének a visszaesését tudják megmagyarázni és nem Sanders előretörését.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/young-voters-for-sanders.jpg" alt="young-voters-for-sanders.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Az írás nagyban támaszkodik a Business Insider egy 2011-es <a href="http://www.businessinsider.com/what-wall-street-protesters-are-so-angry-about-2011-10?IR=T">bejegyzésére</a>, amely akkor az <a href="http://fordulat.net/pdf/14/F14_gagyi_agnes.pdf">Occupy Wall Street</a> mozgalom létrejöttének okait próbálta feltárni. Ehhez a szerző közel 40 grafikont és diagramot használt fel, én csupán párat emelek ki és összességében kategóriánként nézem át, hogy miben változott azóta a helyzet – ha egyáltalán. Az eredetivel megegyezően a 3 leglényegesebb vizsgálatba vont tényező: munkavállalók, vállalti vezetők (CEOk) és a bankok. Sanders sikerét a legtöbb elemző rendszerkritikus politikájának tudja be. De azt, hogy ez miért járhat pont ma széleskörű népszerűséggel Amerikában, a következőkben bemutatott ábrák értelmezése útján keresztül lehet csak igazán megmagyarázni.</p>
<p> </p>
<p><em>Munkavállalók</em></p>
<p>A munkavállalókat leginkább érintő kérdésben, a munkanélküliség terén pozitívan alakultak a dolgok a 2011-es cikkhez képest. A ráta akkor 9% körül volt, ami kb. 14 millió munkanélküli embert jelentett. Ezt azóta az Obama adminisztrációnak sikerült 5% alá csökkentenie, ami ma kb. 7 millió ember és megegyezik Milton Friedman – ma már <a href="https://www.project-syndicate.org/commentary/federal-reserve-end-of-monetarism-by-anatole-kaletsky-2015-09">vitatott </a> - természetes munkanélküliségi rátájával.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/334aa2631cbca2019222e388a1cd08e6.png" /><br /><small>Amerikai Munkanélküliségi Ráta 1950 - 2016 (Y: Százalék, X: Év)</small></p>
<p>Az Obama kormány lépései azonban másodlagosnak tekintetőek az Amerikai Központi Bank, a FED ezen a téren tett erőfeszítéseihez képest. Ez elsősorban annak tudható be, hogy Obama fiskális mozgástere limitálva volt a republikánusok uralta szenátus és kongresszus által. Így a klasszikusabb, New Deal típusú munkahelyteremtő állami infrastrukturális beruházásokat nem tudta kivitelezni. Kénytelen volt a FED segítségét igénybe venni, ami egy lassúbb és a piacra jobban támaszkodó technikát követelt, két fő eszközt alkalmazva: mennyiségi lazítás és tartósan 0%-os kamatláb. Az akkor még Ben Bernanke által vezetett FED hangsúlyozta, hogy mindkettőt addig folytatja, amíg munkanélküliség nem csökken tartósan egy gazdaságilag elfogadható szintre. Ezt a vonalat a nemrég Bernanke helyét átvevő, Jenet Yelen vezette FED is követi és sokak szerint pont a kedvező foglalkoztatási eredményeket látva döntött úgy, hogy megemeli az alapkamatot.</p>
<p>Ugyanakkor a számok mögé nézve közel sem ennyire rózsás a helyzet. Már a Business Insider cikke is rámutat, hogy munkanélküliségi ráta úgy lenne teljes, ha fél-munkaidőben (part-time), de teljes munkaidőben dolgozni vágyókat és azokat, akik egy ideje feladták a munkakeresést is figyelembe vennék. Ugyanis az előbbiből nem lehet, az utóbbiból pedig pláne nem lehet megélni. Egy ilyen munkanélküliségi ráta kb 14%-os volt 2011-ben, míg ma 9-10% körül van. Tehát továbbra is közel 14 millió dolgozni (és szavazni!) képes, de rendes vagy akármilyen munkát találni képtelen embernek nincs biztos megélhetése, ami rögtön 21 millió embert érint, ha csak minden másodiknak van legalább egy gyereke is.<br /> <br /> Azok sincsenek feltétlen jobb helyzetben, akiknek van munkájuk. Az egyik dolog, amit <a href="http://www.amazon.co.uk/Things-They-Dont-About-Capitalism/dp/0141047976">’nem mondanak el neked a kapitalizmusról</a>’ az, hogy Amerikának közel sincs az egyik legmagasabb életszínvonala a világon. Ennek az egyik oka a szociális juttatások nagyon alacsony szintje. Ha (Nyugat) Európában az ember talál magának egy stabil munkát, akkor abból az egyéb juttatásokkal viszonylag kényelmesen meg tud élni. Amerikában ugyanakkor kiemelkedően magas az úgynevezett ’dolgozó szegények’ száma. azaz, azon emberek, akik teljes idős munkájuk fizetéséből is alig-alig tudnak csak kijönni havonta, nemhogy félrerakni. A Working Poor Families Prjoect NGO <a href="http://www.workingpoorfamilies.org/indicators/">számításai szerint</a> az amerikai lakosság 27,7%-a, avagy közel 127 millió 18 év feletti ember dolgozik alulfizetett állásokban. Ez főleg annak a fényében kiemelkedő, hogy -2010es adatok alapján - az átlag amerikai többet dolgozik, mint bármelyik másik olyan ország lakosa, amelyiknek meghaladja az egy főre jutó éves jövedelme a 30.000 dollárt. Ezt a bizonyos 30.000 dolláros éves szintet egyébként a dolgozók több mint <a href="http://www.washingtonsblog.com/2015/10/goodbye-middle-class-51-percent-of-all-american-workers-make-less-than-30000-dollars-a-year.html">51%-ának</a>(!) a fizetése nem is éri el, miközben az országos szegénységi küszöb 28.000 dollár körül van – ez az adat már 2015-ös. Ezen lehangoló számok hátterében két fő ok található: egyrészt a tény, hogy folyamatosan csökken a dolgozói érdekképviseletek, kiváltképpen a szakszervezeteket súlya a gazdaságban köszönhetően az állam és a magánszektor ez irányú <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_union_busting_in_the_United_States#Post-1960s">törekvéseinek</a>; másrészt, hogy ugyanebben az időszakban a minimálbér folyamatosan veszített hazai vásárlóerejéből, ugyanis az USA azon kevés országok egyike az iparosodottak közül, ahol az nem követi automatikusan az <a href="https://www.youtube.com/watch?v=tQE0ldkiKo0">inflációt</a>.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/e358ecd8ebe333d09b93eabaf280581f.png" /><br /><small>Piros vonal: Szakszervezeti tagság ; Kék vonal: Középosztály részesedése az országos jövedelmekből (Ybal: Szakszervezeti tagság; Yjobb: Középosztály részesedése az országos jövedelmekből; X: Év)</small></p>
<p>Sanders kampányában mindkét terület kiemelkedő szerepet játszik. Egyrészt mind korábbi, mind a mostani kampánya során a legnagyobb egy összegű kampánytámogatást a szakszervezetektől kapta, másrészt az országos minimálbér 15 dollár/h-ra emelése az egyik legtöbbet ismételt témája nyilvános szerepléseikor.</p>
<p>Ha Sandersből mégse lenne elnök a végén, azért nem minden Amerikában dolgozót kell majd egyformán ’félteni’. Ahogy a következő részben majd láthatjuk, amíg a középosztálytól lefelé a többség alul van fizetve, addig a legnagyobb vállalatok vezetői (CEOk) itt keresik a legtöbb pénzt az egész világon.</p>
<p> </p>
<p><em>Vállalatvezetők (CEO)<br /> <br /> </em>Folytatva a Business Insider grafikonjainak az összehasonlítását nézzük meg, hogy miként alakultak 2011 óta a vállalti profitok. Mint ahogy az alábbi grafikon jól mutatja 2011-ben, még bőven a válság éveiben, történelmi magasságokat értek el.<br /> <br /> És a helyzet azóta se változott. Olyan szempontból, hogy ezek a profitok ma is történelmi csúcsokat döntenek. Ez a jelenség egyébként a Goldnam Sachst, a válság alatt az egyik legtöbb kritikát kapó befektetési bankot is arra ösztökélte, hogy alapjaiban értelmezze újra a kapitalizmus <a href="http://444.hu/2016/02/08/a-vilag-egyik-legnagyobb-befektetesi-bankjanal-nem-ertik-a-kapitalizmus-jelenlegi-mukodeset">működését</a>.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/f9fd98199d2646855be07c051f9c9459.png" /><br /><small>Adózás Utáni Vállalati Profit 2015 (Y: Milliárd Dollár; X: Év)</small></p>
<p>A rekordbevételeknek azonban nem örülhettek egyformán az alkalmazottak és a management, mert alapvetően csak az utóbbiak voltak annak a haszonélvezői. Amíg a 60-as években kb. átlagosan harmincszor keresett többet egy CEO egy átlag munkavállalóhoz képest, a 2000-es évekre ez a különbség meghaladta az 500-at is. A dot.com buborék kipukkanása és a 2008-as válságot követően valamelyest konszolidálódtak a különbségek és 2008-ra már „csak” 350-szeres volt a különbség egy CEO és egy átlag dolgozó fizetése közt. Ugyanakkor, ha a kilengésektől eltekintünk, - ismételten csak az 1980-as évektől - egy fölfelé ívelő tendenciát figyelhetünk meg.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/23f907653626a76b8f82e5a6f57584a0.png" /><br /><small>CEO/átlag dolgozó fizetés aránya (X: Arány; Y: Év) (Forrás: AFL-CIO Paywatch Report)</small></p>
<p>Ezen a ponton érdemes kiemelni egy újabb sajátosságát az amerikai rendszernek, azaz, hogy sehol a világon nem keresnek arányaiban ilyen jól vállalati vezetők, mint ott, legyen a versenytárs Európai vagy Japán multinacionális cég vagy bank. A szabadpiac hirdetői szerint ezzel egyébként nincs is különösebb gond, hisz egy 350 szeres különbség csupán arra utal, hogy a CEO-k ennyivel több értéket adnak hozzá vállalatuk termeléséhez. Folytatva ezt a gondolatmenetet mindez azt jelenti, hogy az amerikai CEO-k a 60-as évek óta valamilyen módon több mint megtízszerezték a termelékenységüket. Más szóval a mai CEO-k Amerikában ennyivel ügyesebbek, képzettebbek és okosabbak, mint elődeik voltak. Érdemes ehhez képest az alábbi grafikont megnézni, mely az átlagdolgozók ugyanebben az időszakban történt reálbérének az alakulását mutatja be.<br /> <br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/2de6d4a032f614f89ac858e4866078d2.png" /><br /><small>Teljes időben foglalkoztatott (Y: Fogyasztói Árindexhez Igazított Dollár; X: Év)</small></p>
<p>Stagnált és stagnál ma is. Pedig a dolgozók se lettek butábbak vagy kevésbé képzettek. Hacsak nem direkt olyat kerestek, mindenhol, de akkor minek a sok HR-es ezeknél a cégeknél. Fontos tehát megjegyezni, hogy a probléma nem elsősorban a rekord profittal van – bár kiváltképpen a válság éveiben azért az is kérdéses – hanem, hogy abból aránytalanul nagy szeletet hasított magának egy szűk réteg, akiknek több mint valószínű, hogy nem volt egyébként akkora szerepe annak megtermelésében. Ennek eredményeként a 70-es évektől a legtöbb család megszokott életszínvonalát, az tartotta fent, hogy a nők is elkezdtek munkába állni és így két ember keresete nagyjából ugyanakkora vásárlóerőt biztosított, mint a háborút követően egyé.</p>
<p>Egy külön írást érdemelne, hogy miért is alakult úgy, hogy ma még Európai társaik is „csupán” valamivel több, mint a felét keresik Amerika vállalat és bankvezetőinek, miközben nem egy iparágban jobban teljesítenek, mint azok és nem mellékesen, nem okoztak válságot 2008-ban. Ha egy tényezőt kellene kiemelni, ami megmagyarázhatja ezt a hatalmas különbséget, akkor az amerikai CEO-k gazdasági hatalmából származó politikai hatalmuk lenne a választottam. Ennek egyik formája az úgynevezett ’forgóajtó probléma’, ahol cégvezetők sokszor minisztériumok élére kerülnek, majd mandátumuk lejártakor visszatérnek régi pozícióikba. A kettő között meg úgy alakítják a szabályokat, hogy ők és tárasaik azzal jól járjanak, de legalábbis semmiképpen ne rosszul. A másik, legalább ilyen fajsúlyú probléma, a kampányfinanszírozás kérdése. Nagyvállalatok dollár milliókkal támogatták az elmúlt évtizedekben az amerikai elnökök választási kampányát és mára sokan gondolják, hogy ez nagyban befolyásolta őket a későbbi vállalatokat segítő és munkavállalókat hátrányosan érintő döntéseikben.</p>
<p>Nem véletlen, hogy Sanders híveinek az egyik legfontosabb támadási pontja Clintonnal szemben az utóbbi állttal a múltban –és ma is - elfogadott milliós nagyságrendű támogatások az ország legnagyobb bankjaitól, cégeitől és ügyvédi irodáitól. Eközben Sanders kategorikusan elutasít minden vállalati felajánlást. A szenátor hívei egyébként gondoskodtak is róla, hogy a különbség kettejük közt lévő finanszírozói hátteret illetően, minél látványosabb formában, a lehető legtöbb emberhez el is jusson és összeállítottak egy <a href="http://www.politifact.com/truth-o-meter/statements/2015/jul/07/facebook-posts/meme-says-hillary-clintons-top-donors-are-banks-an/">táblázatot</a>, ami nagy sikerrel kering a szociális médiában is. Ez sokat megmagyaráz arról is, hogy Sanders miért teljesít sokkal jobban a fiatalok között, mint Clinton. </p>
<p>Zárásként itt egy minden szónál többet elmondó grafikon, ami egyrészt kiválóan foglalja össze a <em>vállalatvezetők </em>alpont lényegét, másrészt bemutatja az amerikai gazdasági rendszer jelenleg legnagyobb problémájának forrását: az iparosodott országok között a legnagyobb társadalmon belüli egyenlőtlenséget. Erről Pogátsa Zoltán írt bővebben <a href="http://ujegyenlito.hu/essze/a-piketty-jelenseg-i-resz-thomas-piketty-toke-a-huszonegyedik-szazadban/">itt</a>.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/938a4563161618064915ff0dc060a6a9.png" /><br /><small>Piros vonal: Vállalati Profit/GDP; Kék vonal: Dolgozói Fizetések/GDP (X: Milliárd dollár; Y:Év)</small></p>
<p> </p>
<p><em>Bankok</em></p>
<p>Első ránézésre ezen a területen is pozitív változás ment végbe 2011 óta. Egyrészt életbe lépet a Dodd-Frank törvénycsomag legtöbb rendelkezése, amely a bankok felelőtlen hitelfolyósítását fékezni és a fogyasztók szélesebb körű tájékoztatását segíteni volt hívatott. Másrészt megindult a hitelezés az országban. A Business Insider szerzője 2011-ben kiemelte, a bankok hiába kaptak több milliárd dolláros állami mentőcsomagokat, a kihelyezett hitelek mérete csak csökkent vagy stagnált. Mint az alábbi ábra is jól mutatja ez azóta sokat változott.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/015b371f71219c9eb8508a2849fed02c.png" /><br /><small>Összes kihelyezett hitel (Y: Milliárd dollár; X: Év)</small></p>
<p>A válság óta azonban így is megtriplázták a FED-nél elhelyezett ’többlettartalékaikat’, melyek elsősorban a mentőcsomagoknak és a mennyiségi lazításoknak voltak köszönhetőek. Ennek azért van jelentősége, mert még a válság elején hoztak egy olyan döntést a törvényhozók, hogy a FED a nála tartott tartalékokra kamatot fizet a bankoknak. Ennek hiába vannak egyébként összetett okai <a href="http://www.forbes.com/forbes/welcome/#48731f7e3d98">IS</a>, az átlag választó, ha ezt meglátja, akkor csak azt gondolja, hogy az adójából kaptak egy nagy adag pénzt a válság okozói, hogy aztán az adójából fenntartott központi banknál tartsák és még kamatot is kapnak érte. Az ország egyik legolvasottabb hírlapja, a <a href="http://www.nytimes.com/2015/09/13/business/economy/the-feds-policy-mechanics-retool-for-a-rise-in-interest-rates.html?_r=0">New York Times</a> publicistája például ezt egyenesen úgy értelmezte, hogy a bankoknak azért fizetnek, hogy ne hitelezzenek és ezt a véleményt osztja Nobel Díjas Joseph Stiglitz <a href="https://www.project-syndicate.org/commentary/whats-holding-back-the-global-economy-by-joseph-e--stiglitz-and-hamid-">is</a>.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/1514bd3cc3065000e3f0d3303401cabc.png" /><br /><small>Letéti Intézmények Többlettartaléka (Y: Milliárd dollár; X: Év)</small></p>
<p>Az alábbi ábra és hozzá kapcsolódó cikk ehhez képest csak tovább borzolják a választói kedélyeket. Ugyanis azt mutatják be, hogy a válság kellős közepén és az elmúlt években is történelmi rekordot döntött a Wall Streeten dolgozók fizetésének mérete, együtt a menedzsmentnek kiosztott <a href="http://uk.businessinsider.com/what-wall-street-bankers-make-2015-9?r=US&IR=T">bónuszokkal</a>.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/4a536bd3cd9e46696774200de923163c.png" /><br /><small>Átlag fizetés New Yorkban; Sötétkék vonal: Értékpapír ipar; Szürke vonal: Minden egyéb privát (Y: Ezer dollár; X: Év)</small></p>
<p>Amiről azonban még a Business Insider 2011-es cikke sem szól arról, az az elképesztő változás, amin a bankok méretüket tekintve mentek végbe. Mára kevesebben vannak, koncentráltabbak és nagyobbak, mint valaha. <br /><br /><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/d739998767d8d822e582f1f4d288d7e1.png" /></p>
<p>Hillary Clinton hívei ennek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, szerintük nem a bank, hanem a <a href="http://krugman.blogs.nytimes.com/2016/02/03/half-a-loaf-financial-reform-edition/?module=BlogPost-Title&version=Blog%20Main&contentCollection=Opinion&action=Click&pgtype=Blogs®ion=Body&mtrref=krugman.blogs.nytimes.com&assetType=opinion&mtrref=krugman.blogs.nytimes.com&gwh=86316910EC7F4864A5B66203D262DA48&gwt=pay&assetType=opinion">tőkeáttétel</a> mérete és minősége a fontos és ezek valóban javultak.</p>
<p>Bernie ezzel szemben a már előző alpontban is felvázolt módon gondolkodik: ha túl nagy a bank, akkor túl nagy a politikai befolyása is. És mint azt már írtam, ez sokszor jár befolyással a törvényhozás felett is. Így egyetlen megoldás a bankok feldarabolása lehet, úgy, hogy közben a klasszikus kereskedelmi banki funkciójukat leválasztják a befektetési célúaktól. Az utóbbira azért van szükség, mert mint azt a válság megmutatta a pénzintézetek nagyon sokszor használták ügyfeleik letétjeit azok tudta nélkül és fektették be magas hozamú, de nagyon rizikós spekulatív jellegű eszközökbe vagy adták oda kölcsön formájában munkával és bevétellel nem rendelkező embereknek (NINJA). Ezentúl Bernie sokat hangoztatja azt a szintén népszerű tételét is, hogy a válságért felelős bankárok és politikusok közül senki nem került börtönbe, sőt mint láthattuk rekord fizetéseket tettek zsebre a pénzügyi szakmában dolgozók.</p>
<p> </p>
<p><em>Szóval miért is Bernie?</em></p>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/bernie-sanders-f50-1446062955.jpg" alt="bernie-sanders-f50-1446062955.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></em></p>
<p>A 2011-es Business Insider cikk írásakor az Occupy Walstreet mozgalom még javában demonstrált New Yorkban, mára azonban eltűntek az utcákról. Annak ellenére, hogy láthatólag nem sok minden változott és ezzel együtt az emberek ellenérzése a rendszerrel szemben sem. Amikor elfogytak a tüntetők a Wall Streeten található központjukból, a Zuccotti Parkból, akkor sokan a bukásukról írtak. Pedig ma már láthatjuk, hogy bizony komoly sikereket értek el. Nélkülük talán ma se lenne a köztudat része országszerte az elképesztő jövedelem és vagyoni különbség, ami az elmúlt 40 évben kialakult Amerikában. Szlogenjük a „Mi vagyunk a 99%” volt az, ami sokaknak felnyitotta a szemét azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt évtizedekben az országban megtermelt profit nagy része a leggazdagabb 1%-hoz (pontosabb lett volna egyébként a 0,1%) került, míg a népesség 99%-nak reálkeresete alapvetően stagnált. Ezen felül az Occupy mozgalom volt az, ami a legnagyobb hangerővel követelte, hogy az elmúlt fél évszázad legjelentősebb gazdasági válságáért vonjanak felelősségre bankárokat, bankvezetőket és politikusokat. És ma ők azok, akik Bernie Sanderst a hatalom közelébe juttatják. Merthogy az Occupy mozgalom lehet, hogy fizikailag megszűnt, de szellemében ma Sandersben éled újra annak minden üzenete.</p>
<p>Sanders egész életében a dolgozói jogok mellett és a túlburjánzó tőke ellen emelete fel a szavát. És nem pusztán gazdasági szempontból, hanem a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt destruktív hatása miatt is. Ugyanakkor a több mint 120 millió szegénységi küszöb környékén élő és dolgozó ember közel se mind az ő szavazója. Ha így lenne nem nagyon kéne aggódnia semmilyen kihívójától. Annak ellenére, hogy Sanders kampányában nagyrészt ezekre az emberekre koncentrál, nagyon sok van köztük, akik nemhogy nem egy másik Demokrata jelöltre voksolnának (akik alapvetően szintén ennek a csoportnak próbálnak imponálni gazdasági programjaikkal), hanem inkább valamelyik republikánusra, akik alatt az elmúlt 40 évben a legtöbbet veszítették. Azt, hogy ez miért van így meghagyom a politikatudomány és a társadalom pszichológia szakértőinek, hogy kielemezzék. Én személy szerint Sanders-el értek egyet az <a href="https://www.youtube.com/watch?v=otPbMZMlGwg">okokat</a> illetően, azaz, hogy az elmúlt évtizedekben a politika, és azon belül is a konzervatív oldal elsősorban, kismillió, főleg identitás és kultúralapú kérdésekben osztotta meg társadalmat. Vallás, melegek jogai vagy nacionalizmus, mind olyan területek, amik fontos, de alapvetően csak szimbolikus értékkel bírnak, ugyanakkor nem járulnak hozzá közel sem olyan mértékben egy gazdaságilag igazságosabb társadalomhoz, mint pl. a munkavállalói érdekképviseletek. Hogy Chomskyt <a href="http://www.goodreads.com/book/show/38344.The_Common_Good">idézzem</a> (saját fordítás): „Egy ügyes módja az emberi engedelmesség fenntartásának, az elfogadható vélemények spektrumának szigorú korlátozása, úgy, hogy közben nagyon élénk vitát engedsz azon a spektrumon belül” .</p>
<p>Amit fontos látni a fenti adatok alapján, hogy a düh forrása, ami anno az utcára vitte az embereket, a szegények elkeseredettsége és a középosztály felmorzsolódása továbbra is fennáll és folytatódik. Eközben a rendszer a leggazdagabbakat szolgálja ki és szinte napi szinten érkeznek hírek arról, hogy hogyan koncentrálódnak a javak és a hatalom egyre <a href="http://www.zerohedge.com/news/2013-11-24/10-corporations-control-almost-everything-you-buy">kevesebb</a> <a href="http://atlatszo.hu/2012/01/24/unortodox-leleplezodtek-a-vilag-gazdasagat-iranyito-szuperkapitalista-halozatok/">cég </a> és <a href="http://www.theguardian.com/business/2016/jan/18/richest-62-billionaires-wealthy-half-world-population-combined">család</a> kezében. Bernie kampánya pontosan ezekre a területekre koncentrál. Ezt a rendszert támadja egyszerű és érthető üzenetekkel és az emberek saját sorsukat is féltve felfigyelnek rá. Amikor G.W. Bush anno megnyerte magának második mandátumát az emberek a terrortól féltek. Ma az egyre nagyobb méreteket öltő (relatív) szegénységtől. Az adatok azt mutatják, hogy a legnehezebb helyzetben lévő baloldali szavazók többségben Sanderst választják. Az iowai választást követően Sanders és Clinton támogatói között a legnagyobb különbség a korukon túl, a keresetük volt: míg a gazdagabbak Hillaryt, addig a szegényebbek Berniet <a href="http://www.nytimes.com/2016/02/05/upshot/iowas-electoral-breakdown-and-the-democratic-divide.html?rref=collect">választották</a>, amivel a vermonti kormányzó döntetlenre hozta első párharcukat. Eközben az országos felmérésekben is utolérte az egy éve még sokkal népszerűbb vetélytársát.</p>
<p>Természetesen messze még a vége és Sanders hiába győzte le nagyon demokrata riválisát New Hempshirben, Clinton még nagyobbat nyert South Carolinaban. Az egyik legfontosabb megmérettetés ma este jön az úgynevezett Szuperkedd keretében több mint 11 államban tartanak előválasztást. Aki, ezt eddig megnyerte, az alapvetően megnyerte a versenyt pártja elnökjelölti posztjáért is. Azonban bármi is lesz az eredmény, az tagadhatatlan, hogy már Sanders mostani népszerűsége is váratlanul érte a legtöbb elemzőt, hisz nem mond mást ma se, mint 40 éve vagy tavaly október előtt, amikor még alig 3%-on mérték. De Bernie mára egy eszmét képvisel, a rendszerben csalódottak eszméjét. És mint ilyen, könnyen lehet, hogy Victor Hugonak lesz igaza, aki szerint nincs annál nagyobb erő, mint az eszme, aminek eljött az ideje. Így ha fél éve nem is, négy év múlva minden demokrata jelöltségért induló politikusnak számolnia kell ezzel az eszmével, ha nyerni akar.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F01%2Fmiert_lett_bernie_sanders_nepszeru_amerikaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F01%2Fmiert_lett_bernie_sanders_nepszeru_amerikaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F03%2F01%2Fmiert_lett_bernie_sanders_nepszeru_amerikaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért lett Bernie Sanders népszerű Amerikában?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2016/03/01/miert_lett_bernie_sanders_nepszeru_amerikaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/8432562" border="0" /></a><br /></p>
amerika
válság
elnökválasztás
hillary_clinton
2008
válságkezelés
szabadpiac
2016
portfolioblogger
előválasztás
business_insider
occupy_wall_street
Stiglitz
bernie_sanders
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://m.blog.hu/ga/gazdpol/young-voters-for-sanders.jpg
https://gazdpol.blog.hu/2016/02/28/_a_mi_eveink_magyarorszag_szamokban_2010
„A Mi Éveink” – Magyarország számokban 2010-2016
2016-02-28T12:59:57+01:00
2016-02-28T12:59:57+01:00
Veres Máté
https://blog.hu/user/791939
<p><span style="color: #000000;"><img src="https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/parliament-1546792-1279x852.jpg" alt="parliament-1546792-1279x852.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />A 2010-es választások előtt sok ismerősöm és még több blog, portál osztotta meg az alábbi videót. A szerzőként megjelenítetett Dogbytról ma már semmit nem találni a neten, csupán egy <a href="http://greyhound.blog.hu/tags/dogbyte" style="color: #000000;">blogot</a>, ahol 2010-óta nem volt bejegyzés. Kissé érthetetlen, hogy miért nem vállalta fel akkor a Fidesz, hogy az ő megrendelésükre készült az egyébként vérprofi munka, mert jól bemutatta, hogy 2002-2010 között milyen mértékben maradt le Magyarország világ és régiós viszonylatban is köszönhetően elsősorban Gyurcsány – SzDSz kormány gazdaságpolitikájának, bár valahol igazságtalanul – lévén, hogy egy válság közepén voltunk. Sokan ezzel a videóval igazolták, hogy váltásra volt szükség és joggal.</span><br /> <br /><br /></p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/2cX80z6TRc0" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p> </p>
<p><span style="color: #000000;">Azóta eltelt 6 év, így kellő távlatból lehet rátekinteni, hogy miként alakultak dolgaink a Fidesznek és szavazóinak akkor oly fontos területeken. A bejegyzés a következőkben erre tesz kísérletet megtoldva azokat kiegészítő információkkal.</span><br /> <br /> <strong>Munkanélküliség</strong>: 2010: 10.3%; 2016: 6.2% (KSH) – 7.3% (Eurostat) – látszólag javult a helyzet, de érdemes hozzátenni, hogy a pocsék 2010-es adatokban nagy szerepet játszott a válság, míg a javuló 2016-os adatok olyan, a Fidesz alatt gyakorlattá vált statisztikai kozmetikázásnak köszönhetők, mint a külföldön vagy az éhbérért (nettó 50 ezer forint) közmunkában dolgozók beszámítása, amik nélkül kb. <a href="http://tenytar.blog.hu/2016/02/19/nagyon_alacsony_berek_es_sulyos_munkaerohiany_a_munkaeropiacon" target="_self">8% körül lenne ez a szám</a> ma is. A beígért 10 év alatt 1 millió új munkahelytől 6 év után mindenképp fényévekre vagyunk.</p>
<p><strong>Háztartások hitelállománya</strong>: 2010: 7844 milliárd Ft; 2016: 5683 milliárd Ft - ezen a téren egyértelműen siker könyvelhető el. Bár az eladósodottság nem feltétlen probléma, és a túl kevés is lehet gond, hisz az meg a befektetések hiányára utal. Azonban inkább az adósság minősége a fontos. Ezt a válság megtanította a magyar középosztály jelentős részének is. 2010-ig régiós léptékben mérve is kiemelkedő mértékben adósodott el a magyar lakosság devizában, ami elsősorban a rossz jegybanki kamatpolitikának volt betudható. Pontosabban a Gyurcsány Ferenc által kinevezett Simor András vezetett jegybanknak és legalább olyan mértékben az őt megelőző, Orbán Viktor által kinevezett Járai Zsigmondnak. <br /> <br /> <strong>Cégfelszámolások száma</strong>: 2009: 15.087 2015: kevesebb, mint 8000 – itt is kiemelendő, hogy problematikus egy jelentős mértékben külső válság által befolyásolt számokat összehasonlítani egy válság utánival, de ugyanakkor, ha a válság előtti éveket nézzük, akkor is <a href="http://www.vg.hu/vallalatok/majdnem-feleannyi-ceg-szunt-meg-tavaly-mint-2014-ben-464912">jobbnak mondhatóak</a> a 2016 körüli eredmények. Igaz, a számokat nehezen összehasonlíthatóvá teszi, hogy 2012-ben (ebben az évben a felszámolások száma csaknem 23000 volt, ami a 2010. évi 1,5-szerese) bevezették a kényszertörlés intézményét, így feltehetően a hatóságok töröltek számos olyan céget, amelyet különben felszámoltak volna.</p>
<p><strong>Államadósság: </strong>2010: 20.420 milliárd Ft. ami kb. 78.8%-os GDP arányos adósságot jelentett; 2016: 25.393 milliárd Ft, ami kb. <a href="http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nagyot-esett-az-allamadossag-az-ev-vegen-465731">75,5%-os GDP arányos adósággal</a> egyenlő – alapvetően ingadoztak ezek az értékek a második Orbán kormány alatt, volt 80% fölött is a GDP arányos adósságunk, de év végén 'trükkök százaival' – a legtöbben a nyugdíjpénztárasat ismerik - mindig sikerült azt az előző évhez képest csökkenteni. Nagyon sok a <a href="http://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2016/01/29/allamadossag_barcza_gyorgy_akk_allamadossagkezelo/">bizonytalanság</a> azzal kapcsolatban, hogy fent tud-e tartani egy csökkenő tendenciát az államadósság mérete, azonban ha a pénzforgalmi hiányt <a href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/orban_most_nyeri_meg_a_haborut.227386.html">sikerül nullán tartani</a>, akkor ezen a fronton akár egyértelmű győzelmet arathat a kormány.</p>
<p><strong>Elvonások mértéke: </strong>2010: 54.1%; 2015: 49.0% - itt is csökkentek az értékek bár a videó inkább az OECD-s összehasonlítást emeli ki. Ott 2010-ben másodikak voltunk, mára javult a helyzet és csupán a <a href="http://www.oecd.org/ctp/tax-policy/taxing-wages-tax-burden-trends-latest-year.htm">4-ik legmagasabb</a> mértékű elvonást tudhatja magáénak az ország a 34 tagot számláló szervezetben. Ez a siker elsősorban annak köszönhető, hogy egykulcsos lett az szja. Azonban kiemelendő, hogy Fidesz házi elemző irodája, a Századvég kutatói szerint az addig használt progresszív adórendszer leváltása egykulcsosra, <a href="http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/nyertesek-es-vesztesek-a-magyar-egykulcsos-adoreform-vizsgalata">444 milliárdos</a> lyukat vágott a büdzsén és csupán a leggazdagabbaknak kedvezett. Mindemellett még soha nem terhelte <a href="http://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2015/05/06/ado_osszehasonlitas/" target="_blank">ilyen sokféle adó</a> az élőmunkát Magyarországon, mint ma, sőt, nálunk a legrosszabb a helyzet a régióban. Arról egyébiránt <a href="http://ado.hu/rovatok/ado/a-jarulekcsokkentes-5-mitosza" target="_blank">vita </a>van, hogy minden politikus örökzöldjeként ismert járulékcsökkentésre miért és mennyire van szükség a gazdaság versenyképessége szempontjából, de az biztos, hogy a 2010-es ígérettel szemben, nem kerültünk közelebb a söralátét méretű adóbevalláshoz. </p>
<p><strong>Nemzeti össztermék növekedése: </strong>2004 – 2009: 9.9%, ami számokban azt jelentette, hogy 114,2 milliárd dollárról, 129,4 milliárd dollárara nőtt (15,2 milliárd Ft különbség); 2010-2015: 129,4 milliárd dollárról ugyanennyi idő alatt az Orbán kormány 138,8 milliárd dollárra tornázta fel (9,4 milliárd Ft különbség). Itt egyértelműen a jobboldal teljesített gyengébben. Ugyanakkor ezek a számok is csalókák lehetnek, mert nagyon sok múlik külső tényezőkön is. Azonban ha csupán a régiós versenytársainkat nézzük – ahogy a videó is –szinte minden Kelet-Európai tagállam <a href="http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language=en&pcode=tec00115">jobban teljesített,</a> még Románia is, mint mi (kivéve a cseheket és a bolgárokat).<br /> <br /> <strong>Tömegközlekedés</strong>: jegyár Budapest 2010: 320 Ft; jegyár Budapest 2016: 350 Ft. Itt nem is a növekedés a lényeg, hanem a videóban is megjelenő összehasonlítás. Volt szerencsém 2012-ben már egy ilyen <a href="http://hvg.hu/gazdasag/20121031_A_BKVjegy_a_legdragabb_Europaban__tablaza">összehasonlításon</a> dolgozni és akkor is az derült ki – az akkor tervezett emelés előtt -, hogy európai viszonylatban továbbra is nálunk volt a legdrágább egy menet a fővárosi közlekedés bármelyik járatán. Ezt a képet azóta sokat torzította az euróhoz képest jelentősen mértékben gyengült forint. Ennek köszönhetően sok városnál úgy lett olcsóbb Budapesten mára egy menetjegy, hogy közben azok egyáltalán nem vagy csak alig emelték az áraikat. Inkább az átlagkeresetekhez kellene viszonyítani ezeket az árakat, félek, nem Magyarország jönne ki győztesen. Azonban azon városokban, amelyeket a video kiemel, és továbbra se használnak eurót , ennyibe kerül egy menetjegy 2016-ban: Szófia: 158 Ft; Bukarest: 90 Ft; Varsó: 240 Ft; Prága: 275 Ft. Tehát a helyzet keleten továbbra is változatlan, mi vagyunk a legdrágábbak.</p>
<p><strong>Metróhálózat hossza: </strong>Teljesen érdektelen kérdés. Ugyanakkor kijelenthető, hogy statisztikailag javult a helyzet a 4-es metrónak köszönhetően, de az elsősorban a Demszky Gábor által felügyelt időszaknak az eredménye. Bár a javulás egy alapvetően felesleges metrónak tudható be és ráadásul, ha ez szám tényleg fontos a Fidesznek (szavazóinak) akkor érthetetlen, hogy miért nem akarják tovább növelni egy valóban fontos <a href="http://tldr.444.hu/2016/02/19/a-budapesti-olimpia-maris-felzabalta-az-5-os-metrot">5-ös metróval</a>. Egyébként Budapest tömegközlekedése jó és a Fidesz alatt jobb lett. Éppen ezért fájdalmas, hogy akinek ez elsősorban <a href="http://444.hu/2014/11/26/igy-erhet-veget-a-nyugati-nyitas-budapesten">köszönhető volt, VitézyDávid</a>-tól pusztán politikai és hatalmi szempontok miatt váltak meg.<br /> <br /> <strong>Villamosított vasútvonalak aránya: </strong>Erre nem találtam adatot, mert ugyanannak az anyagnak, amiből a videó a <a href="http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz08.pdf">számait</a> nyerte 2010-ben, legutolsó 2014-es <a href="https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz14.pdf">változata</a> már nem említi meg. Lehet, hogy ez annak is betudható, hogy 2012-ben több mint <a href="http://iho.hu/hir/csak-alibivonatok-maradnak-120309">400 vonatot kihúztak a MÁV menetrendjéből</a>, lecserélve a lassúbb, kisebb és még pontatlanabb Volánra (vagy néha semmire).<br /> <br /> <strong>Egy kilométer autópálya ára: </strong>2002 – 2010: 3.5 milliárd Ft; 2010-2016: nem igazán egyértelmű – és nem csak a második Orbán kormány által épített autópályák költsége, de már a videóban idézett időszak költsége is. Németh Lászlóné, 2010 – 2014 fejlesztési minisztere szerint a Magyarországon épített autópályák kilométerenkénti ára folyamatosan csökkent a Gyurcsány kormány alatt és 2010-re <a href="http://www.portfolio.hu/vallalatok/egy_km_autopalya_79_mrd_forintert.184627.html">átlag 1.8 milliárd Ft-ba került</a> (közel sem 3.5 milliárdba Ft-ba). Ehhez képest a szintén Németh Lászlómé vezette minisztérium szerint az autópálya-építések fajlagos kilométerköltsége 2013-ra <a href="http://privatbankar.hu/ingatlan/kiderult-mennyibe-kerult-egy-kilometer-autopalya-263631">2,3 milliárd Ft-ra</a> nőtt. De voltak szakaszok ahol majdnem elérte a <a href="http://www.atv.hu/belfold/20140527-lazar-nem-irracionalisan-draga-az-m4-es-kilometerenkenti-3-78-milliardos-ara">4 milliárd Ft</a>-ot is. Mindeközben a videóban kiemelt német autópályák költsége a legalacsonyabb Európában és senki sem tudja igazán, hogy <a href="http://eurologus.444.hu/2013/07/16/miert-a-nemet-autopalya-a-legolcsobb/">miért</a>. Két dolog azonban biztos: egyrészt a videóban szereplő adatok megtévesztőek már a Fidesz saját számai szerint is, másrészt időközben biztosan nem lettek olcsóbbak az autópályák kilométerenkénti költségei.</p>
<p><strong>X perc munka/1 Big Mac: </strong>2009: 59; 2015: <a href="https://www.ubs.com/microsites/prices-earnings/edition-2015.html">44</a> – válság ide vagy oda a változás egyértelműen pozitív. Igaz, ezzel továbbra sem előzünk meg senkit sem a régióban, Bukaresttel vagyunk egy szinten. Fontos azt is kiemelni, hogy a Big Mac index a városokra koncentrál és amíg Budapest egyértelműen <a href="http://index.hu/gazdasag/2013/01/22/gdb_budapest_vs._videk/">felzárkózik</a>, addig a vidék folyamatosan <a href="http://www.vg.hu/gazdasag/budapestre-zudultak-az-unios-penzek-az-orszag-tobbi-resze-helyett-463599">lemarad</a> az Unió többi tagállamához képest. És ez a romló tendencia ugyanúgy fennmaradt az elmúlt 6 évben mint előtte bármikor.<br /> <br /> <strong>Import élelmiszerek aránya</strong>: 2010: 30%; 2015: 22% - sajnos a videóban hivatkozott számhoz tartozó kutatás már nem elérhető, így az sem egyértelmű, hogy hogyan jutottak arra a 30%-ra. Ugyanakkor szerencsére a Corvinusnak van egy viszonylag friss <a href="http://mindenar.hu/hetielemzes/268-magyar-boltlancok-kulfoldi-boltlancok-85-75">kutatása</a>, amely szerint 2010-ben 24,5% volt az import élelmiszerek aránya az ország boltjaiban, míg 2015-ben 22%. Így már sokkal szerényebb a változás 5 év távlatában, azonban megkérdőjelezhetetlenül pozitív.</p>
<p><strong>Nyugdíjak reálértéke: </strong>Nagyon csalóka a videó, mert külön kezeli a válság előtti és alatti időszakot, ahol a válságot megelőző időszakban a Gyurcsány-kormány alatt egyértelműen emelkedett 16,3%-al a nyugdíjak reálértéke, míg a válság alatt a megszorításoknak köszönhetően csökkentek azok kb. 10%-al. A második Orbán kormány időszakában azonban egyelőre <a href="http://www.napi.hu/redirectedbyprint/titleunknown.593346.html">ismét nőnek</a>, ami azonban egyrészt köszönhető annak, hogy tavaly harmadik éve volt tartósan alacsony az infláció, másrészt még a Gyurcsány-kormány idején bevezették a nyugdíjak <a href="https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij14.pdf">inflációkövető indexálását</a>, amit a Fidesz vezette kormány kisebb <a href="http://index.hu/gazdasag/2015/07/02/vege_a_trukkos_nyugdijemelesnek/">trükkökkel</a> sokszor túl is teljesített. Külön csel a videóban, hogy szándékosan megfeledkezik a szintén az MSZP-SZDSZ által vezetett két évről, azaz a Medgyessy kormányról , amikor is soha nem látott mértékben nőtt a nyugdíjak reálértéke és együtt a válság előtti Gyurcsány kormánnyal bőven túlszárnyalja mind az első, mind a második Orbán kormány ezen a téren eddig elért eredményeit .</p>
<p><strong>GYES: </strong>Elképzelésem sincs, hogy honnan vette a videó a 121 Eurós tételt – ami állítólag a második legalacsonyabb volt akkor az Unióban. Ez kb. 230Ft-os Euró árfolyamon jönne ki, de 2010 körül már rég 260 Ft fölött mozgott. Ami azonban bizonyos: 2008-ban 28.500 Ft volt a GYES összege, míg 2016-ban ugyancsak 28.500 Ft (mindkét összeg bruttó ráadásul). Ha 8 éve a másodikak voltunk hátulról, akkor jó eséllyel mára sem változott a helyzet semmit pozitív irányba.<br /> <br /> <strong>Általános iskolai tanár éves bruttó keresete: </strong>A videó nettóval számol, de célszerűen igyekszem ugyanazokra forrásokra támaszkodni, amiket a videóhoz is használtak annak készítői. Ez ebben az esetben nem más mint a UBS Prices and Earnings című éves riportja, amelynek legfrissebb számában már csak a bruttó összeg található ezen a téren. Egyébként, mint arra már utaltam, a kereseteket érintő legnagyobb változás az elmúlt időszakban, az egykulcsos SZJA volt, amely elsősorban a gazdagabbakat érintette pozitívan. Szóval 2009: 9.500 dollár; 2015: 9.149 dollár. A tanárok bruttó fizetése, amit a videó már akkor megalázóan alacsonynak titulált, tehát az elmúlt 6 évben csak csökkent dollárban számítva – nyilván forintban kifejezve sem sokkal jobb a helyzet árfolyam különbségtől függetlenül.<br /> <br /> <strong>Mélyszegénységben élők: </strong>2010: 3 millió; 2016: <a href="http://www.vg.hu/gazdasag/egy-szempillantas-alatt-eltunhet-a-szegenyek-fele-magyarorszagon-462005">3.6-3.8 millió</a>. Itt nincs nagyon mit magyarázni. Talán csak annyit, hogy a KSH 2011 óta – közel negyedszázad után – nem közli, hogy pontosan hányan is élnek létminimum alatt. Továbbá, hogy a szintén a KSH-által számolt létminimumhoz 87.351 Ft-os havi nettó jövedelem szükséges (és ez az adat 2014-es), ehhez képest a minimálbér még 2016-ban is bruttó 111.000 Ft, ami az elvonások után 73.815 Ft, merthogy Magyarországon a legmagasabbak a minimálbért sújtó terhek az összes <a href="https://www.facebook.com/theOECD/photos/pb.73290362460.-2207520000.1456350284./10152905989647461/?type=3&theater">OECD ország közül</a>.</p>
<p><strong>Kórházi ágyak száma: </strong>2009: 70.971 (bár a megjelölt forrás alapján én nem látom, hogy honnan vették ezt a számot); 2014: <a href="https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz14.pdf">66.000</a> - ezen sincs nagyon mit magyarázni, az egészségügyre meg még külön kitérek.</p>
<p><strong>Sportolók aránya a teljes lakosságban</strong>: Erre nem találtam friss hivatalos adatot, pláne, hogy a hivatkozott intézmény az elsők egyike volt, amit az Orbán kormány <a href="http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/sportpolitika-az-orszaggyules-megszuntette-a-nemzeti-sporttanacsot-2038103">megszüntetett</a> 2010-ben. Tételezzük fel, hogy nem romlott a helyzet, főleg ha beszámítjuk a tornaterem híján iskolai folyosókon tartott kötelező napi testnevelésórákat.<br /> <br /> <strong>1000 lakosra jutó halálozási arány: </strong>Ismét egy szám, aminek a megjelölt dokumentumban nem találom a bizonyítékát, így inkább egy másik területet hasonlítanék össze, amiben fejlődés történt az elmúlt években: átlagos várható élettartam. Ez 2008-ban 73 év volt, <a href="http://www.who.int/gho/publications/world_health_statistics/EN_WHS2015_Part2.pdf?ua=1">míg 2013-ban 75</a>. A videó egyébként kiemeli, hogy az alcímben megjelölt kategóriában a harmadik világnál is rosszabbak a mutatóink. Az általam választottban legalább csak az OECD országai között vagyunk majdnem a legrosszabbak, mert azért <a href="https://www.facebook.com/theOECD/photos/pb.73290362460.-2207520000.1456350284./10153092710362461/?type=3&theater">Mexikó minket is alulteljesít</a> (igen, feltűnt az OECD és a WHO adat közötti eltérés, azonban a 73 is abból WHO-s <a href="http://www.who.int/whosis/whostat/EN_WHS09_Full.pdf">anyagból</a> származik, amit a videó idéz, így én csak követtem a példáját).</p>
<p>Az úgynevezett <strong>kórkép</strong> részt a kedves olvasó fantáziájára bízom, hogy szerinte mekkora előrelépés történt ezeken a területeken (már csak azért is, mert nem egy adatot ismét nem találtam sehol a hivatkozott anyagokban, nemhogy azok legfrissebb verzióiban):<br /> <br /> 5.4 millió túlsúlyos, 3 millió dohányos, 1 millió alkoholbeteg, 1 millió depressziós , 1 millió cukorbeteg, 800 ezer rokkantnyugdíjas, 650 ezer tüdőbeteg, Nők harmada nem szül gyereket. Évente egy városnyival fogyunk, 70% nem bízik senkiben, 1.5 milliónak nincs barátja, Naponta 7 ember öli meg magát (ebben pl. ma nyolcadikak vagyunk a világon).</p>
<p>A videóban valamiért ez nem jelenik meg, de a <a href="http://amieveink.blog.hu/2010/03/08/forrasok_3" target="_blank">hivatkozási lista</a> legalján a „korrupciós világrangsor” szerepel, aminek a pontosabb neve <strong>korrupcióérzékelési index</strong>, hiszen ez pont egy olyasmi,amiből <a href="http://24.hu/kultura/2015/07/02/a-korrupcio-az-amibol-kihagynak-79-eve-szuletett-hofi-geza/">minket kihagynak</a>, így pontos számaink sincsenek róla sehol. Azonban az emberek mindennapi tapasztalatai alapján <a href="http://www.transparency.org/research/cpi/cpi_2009">2009-ben</a> a nem túl előkelő 46-ik helyen voltunk a listán, míg 2015-re – számomra meglepő módon - csak az <a href="http://www.transparency.org/cpi2015">50</a>-ik helyre csúsztunk le. Ennél Szaúd-Arábia, Botswana, Qatar és régiós társaink 4/5-e is kevésbé érzi korruptnak kormányát.</p>
<p>Ennyit az eredeti listáról. Mögöttem nem áll semmilyen Simicska Lajos, mint akkor a Fidesz mögött, így nem tudtam én is egy jól elkészített videóban rögzíteni az elmúlt 6 év eredményeit. Ha mégis így döntöttem volna, valószínűleg kibővíteném a listát. <br /> <br /> Először is kiemelném, hogy a <strong>környezetvédelemre</strong> ilyen magasról még nem tett egy kormány sem. A globális felmelegedés napról-napra súlyosbodó problémájára az Orbán kormány első válasza az volt, hogy megszüntette a környezetvédelmi minisztériumot, majd azon kevés konkrét ígéretéből, amit a választások előtt tett, többek közt a zöld bank létrehozását nem teljesítette. Továbbá a világ talán egyetlen olyan országa vagyunk, ahol adót vetettek ki a <a href="http://www.origo.hu/gazdasag/20150111-adot-vetettek-ki-a-napelemekre.html">napelemekre</a>, miközben minimum az éves GDP-nk <a href="http://index.hu/gazdasag/2014/01/15/akkora_az_orosz_paks-hitel_mint_az_imf-hitel/">10%-ának</a> megfelelő hitellel adósítjuk el – <a href="http://javorbenedek.blog.hu/2016/02/19/draga_es_jogserto_az_europai_bizottsag_paks_ii_allami_tamogatasa_ugyeben_folytatott_konzultaciojanak">ha nem többel</a> - magunkat Paks 2-vel, egy 20-ik századi technológia kedvéért, ami ráadásul teljesen biztos, hogy <a href="http://energiaklub.hu/sites/default/files/infotandem_energiaklub_megterul_e_paksii_0.pdf">soha nem fog megtérülni</a>. </p>
<p>Közben minden zászlólengetés és szabadságharc ellenére a <strong>magyar gazdaság külső kitettsége</strong> nem csökkent egy jottányit sem. És itt nem elsősorban az államadósság devizában nominált értékének a súlyára gondolok, vagy arra, hogy az export-import volumene <a href="http://hvg.hu/gazdasag/20141210_Emiatt_sinyli_meg_a_magyar_gazdasag_nagyo">meghaladja a GDP 200 százalékát</a>. Hanem a tényre, hogy az exportunk, a hozzáadott értékkel rendelkező Magyarországon gyártott termékek kevesebb, mint fele magyar. Más szóval hozzáadott érték több, mint <a href="http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=219344">50 százalékát</a> a külföldi tulajdonban lévő vállalatok állítják elő Magyarországon, ami egyedülálló az Unióban. Sőt még kelet európai régiós szinten is, pedig mind ugyanabban a csónakban evezünk, amit a szakirodalom csak <a href="http://journals.cambridge.org/action/displayAbstract?fromPage=online&aid=6095624&fileId=S0043887109990098">függő piacgazdaságnak</a> hív. Azaz, gazdaságaink függenek a nyugati befektetésektől. Ez Magyarországon különösen igaz az idetelepülő autógyártásra, mert az a magyar export több mint 20 százalékáért felelős, és ez a helyzet <a href="http://444.hu/2015/07/27/mi-lenne-magyarorszaggal-autogyartas-nelkul/">2000 óta</a> változatlan. Eközben a Fidesz vezető politikusa azt mondja, hogy nincs mit tenni, mert „<a href="http://444.hu/2015/08/09/kover-laszlo-ha-a-jobboldal-egy-gyongyvirag-es-a-baloldal-egy-ibolya-akkor-az-a-kulonbseg-koztuk-hogy-a-gyongyvirag-nem-gyuloli-a-nemzetet/">Magyarország egy determinált ország</a>, itt nem lehet másmilyen gazdaságpolitikát folytatni”. Pedig pont az Orbán-rendszer mutatta meg, hogy mennyire lehetne. Az elmúlt 50 év egyértelmű gazdasági fejlődésén átment országok, mint Dél-Korea, Tajvan vagy Szingapúr mind jelentős <a href="http://bookline.hu/product/home.action?_v=Csaki_Gyorgy_szerk_A_lathato_kez_A_fejleszto_allam_a_globalizacioban&id=78000&type=22">állami segítséggel</a> jutottak oda ahol ma tartanak. A Samsung, LG vagy a Hyundai nagytőkéseit nagymértékben támogatta az állam, de cserébe export elvárásokat támasztott feléjük, akik így folyamatosan kénytelenek voltak költeni az innovációra. Időközben elterjedt az a nézet, hogy a nemzetközi szabályok ellehetetlenítették az ilyen típusú állami beavatkozásokat, ugyanakkor láthatjuk, hogy az Orbán-rendszer minden további retorzió nélkül támogathatja saját nagytőkéseit. A probléma azonban az, hogy innováció helyet csupán politikai lojalitást vár el. </p>
<p>Már azzal nagy előrelépést érhetnénk el, ha az itthoni vállalkozások számára elérhető humán tőkét fejlesztenénk. Ehhez képest <strong>GDP arányosan soha nem költöttünk ilyen keveset oktatásra,</strong> mint az Orbán kormány <a href="http://vastagbor.atlatszo.hu/2016/02/05/az-oktatassal-jo-iranyban-indultunk-el/">alatt</a>. Az <a href="https://www.facebook.com/theOECD/photos/pb.73290362460.-2207520000.1456350284./10153113454647461/?type=3&theater">utolsó előttiek</a> vagyunk Európában is, úgy hogy közben nálunk hozná és hozza az egyik <a href="https://www.facebook.com/theOECD/photos/pb.73290362460.-2207520000.1456350284./10153114923897461/?type=3&theater">legnagyobb hozamot</a> az erre fordított pénz az OECD országok között. Ennek meg is van az eredménye: <a href="https://www.facebook.com/theOECD/photos/pb.73290362460.-2207520000.1456350284./10152965156062461/?type=3&theater">hatodikak</a> vagyunk hátulról az OECD-s világranglistán az országban foglalkoztatott kutatók számát tekintve és <a href="http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/tizenhet-eve-nem-tanultak-ennyire-kevesen-sokat-sporol-a-kormany-462833" target="_blank">tizenhét éve</a> nem tanultak ennyire kevesen a felsőoktatásban. Az elmúlt évek kevés pozitív lépéseinek az egyike, hogy végre <a href="http://vs.hu/gazdasag/osszes/ha-hasznavehetetlen-a-diploma-az-allam-ingyen-atkepez-0222#!s22">ingyen továbbképez</a> az állam, ha nem találsz munkát, de az OKJ-s képzések nem éppen a legmagasabb hozzáadott értékel bíró termelést fogják elősegíteni. Pedig szükséges lenne a jelenleg már a <a href="http://ado.hu/rovatok/ado/az-alacsony-fizetesektol-szenved-magyarorszag" target="_self">növekedésünket gátló</a> elképesztően alacsony átlagfizetések emelkedéséhez.</p>
<p>Ha már humán tőke. A másik nagyon fontos adat, amit kiemelnék a videómban, hogy <strong>GDP arányosan</strong> ismételten csak <strong>nem költött még ilyen keveset az állam egészségügyre</strong>, mint az <a href="http://tenytar.blog.hu/2016/01/27/omladozo_egeszsegugy_tuzoltas_helyett_valodi_megoldasokra_lenne_szukseg">elmúlt években</a><strong>. </strong>Márpedig az egészséges munkaerő alapfeltétele egy jól működő és sikeres gazdaságnak.</p>
<p>A fenti adatok fényében talán nem meglepő, hogy <strong>soha ennyien nem akartak még kivándorolni</strong> az<strong> </strong><a href="http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiderult_soha_nem_akartak_meg_ennyien_kivandorolni.597288.html">országból</a><strong>. </strong>Eközben a<strong> </strong><a href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/szegenyek_es_gazdagok_egyre_kisebb_a_magyar_kozeposztaly.223500.html">középosztály erodálódik</a>, és egyre <strong>nőnek a vagyoni különbségek</strong> a leggazdagabb és a legszegényebbek között.</p>
<p>Pedig pénz lenne, eddig <strong>300 milliárd forintot</strong> <a href="http://hvg.hu/gazdasag/20160130_tao_penzek_felcsut">költetett</a> az állam a cégekkel és további 100 milliárdokat <a href="http://atlatszo.hu/2013/10/25/jovore-sem-enyhul-a-stadionepitesi-laz-kozel-szazmilliard-forint-sportletesitmenyekre/">saját maga</a> (azaz mi) <strong>focira</strong>. <a href="http://24.hu/fn/gazdasag/2015/10/09/negyszer-annyit-koltunk-sportra-mint-kozutakra/">Összességében</a> <strong>négyszer annyit költünk a miniszterelnök hóbortjára, mint útfelújításra </strong>,miközben csak <a href="http://www.nemzetisport.hu/labdarugo_nb_i/nezoszam-osszegzes-2416955">egyre</a> <strong>csökken a nézőszám</strong>.<strong> </strong>Vannak egyéb félrement költéseink is, eddig ugyanis a Matolcsy vezette <strong>MNB 250 milliárd forintot tapsolt el</strong> <a href="http://444.hu/2016/01/22/mikozben-az-mta-kozgazdaszainak-elege-lett-matolcsyekbol-az-mnb-ujabb-900-millio-forintert-vett-mualkotasokat" target="_self">kétes nevű</a> <strong>alapítványokra és műkincsekre.</strong> Emellett <strong>850 millió forintba került</strong> a szintén soha meg nem <a href="http://www.origo.hu/itthon/20151025-jol-halad-a-felcsuti-kisvasut-epitese-alcsutdobozon-swietelsky-puskas-akademia-pancho-arena-orban.html">térülő</a><strong> felcsúti kisvasút</strong> és <strong>6,7 milliárd forinttal támogattuk </strong><a href="http://www.origo.hu/gazdasag/20151215-andy-vajna-6-7-milliardos-allami-kolcsont-kap-a-tv2-re.html">meg</a><strong> Andy Vajnát a TV2 megvételében</strong>. Ha már <a href="http://atlatszo.hu/2014/09/08/felterkepeztuk-az-andy-vajna-magyar-vallalkozasai-mogott-burjanzo-offshore-cegbirodalmat/">Andy Vajnánál</a> tartunk érdemes kiemelni mind közül a legnagyobb tételt, ami ellen <a href="http://tenytar.blog.hu/2015/12/23/a_sajat_offshore-lovagjai_mar_nem_bantjak_a_kormany_szemet">semmit nem tett</a> a kormány, az offshoret. Pedig egy alig pár éves <a href="http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=175065&bejcim=242md_Magyarorszag_a_husz_legnagyobb_offshore_vesztes_kozott&todo=%2F">tanulmány</a> szerint, forintban szinte kifejezhetetlen összeg, 247 milliárd dollárnyi adózatlan jövedelem hagyta el az országot az elmúlt kb. 20 évben. Ezzel az <strong>offshoron a második legtöbbet vesztő ország vagyunk Európai szinten</strong>.</p>
<p>Végezetül sok, elsősorban gazdasági adat után két inkább politikai jellegű: Magyarországon található az<strong> </strong><a href="https://www.facebook.com/theOECD/photos/pb.73290362460.-2207520000.1456350284./10152988412427461/?type=3&theater">OECD</a>-ben a <strong>harmadik legkevesebb nő a kormányzatban</strong> és <a href="https://graphics.eiu.com/PDF/Democracy_Index_2010_web.pdf">2010</a>-hez képest több mint <strong>10 helyet estünk vissza az Economist demokráciákat rangsoroló listáján</strong>, 43-ikról, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Democracy_Index">54-ikre</a> Az utóbbi adat tükrében talán nem meglepő, hogy a Freedom House tavaly <a href="http://index.hu/belfold/2015/06/23/freedom_house_demokracia_jogvedelem/">nem</a><a href="http://index.hu/belfold/2015/06/23/freedom_house_demokracia_jogvedelem/"> megszilárdult demokráciának</a> minősítette vissza Magyarországot.<br /><strong> <br /> </strong></p>
<p><em>Mi következik mindebből?</em></p>
<p>A számokat elnézve a kormány igazán komoly sikereket a 2010-hez képest elsősorban az államháztartás és az államadósság terén tudta felmutatni. Esetleg a GDP-növekedést lehetne még idesorolni, de azt elsősorban az uniós beruházások felpörgetésének köszönhetjük és nem annak, hogy a honi gazdaság elkezdett jobban teljesíteni. Sőt <a href="http://www.vg.hu/velemeny/pogatsa-zoltan-a-dulas-koltsegvetese-465830">a</a> <strong>termelékenységünk 2008 óta stagnál. </strong>Szerencsére már többen kielemezték, hogy a fenti eredmények milyen gazdaságpolitikára jellemzőek, legutóbb <a href="http://nol.hu/velemeny/neoliberalis-nullak-1603265">itt</a>, így nekem nem kell.<br /> <br /> Befejezésként megjegyezném, hogy nem is annyira az elkeserítő adatok a legfélelmetesebbek – azokat helyre lehet hozni jó kormányzással - hanem, hogy mennyire egyszerű volt ezeket a számokat megtalálni az interneten. Bárki számára elérhetőek és a tanulság elég egyértelmű. Ennek ellenére hiába van soha nem látott mértékű bizonytalan szavazó a társdalomban, a Fidesz továbbra is kb. másfélmillió biztos választóval számolhat. Nehéz nekem ennek az okait megmagyarázni és nem is próbálom meg. Ugyanakkor azt remélem, hogyha valakit a fenti videóban található adatok arról győztek meg, hogy ne szavazzon az MSZP-re 2010-ben, akkor így hat év után, a jelen írásban szereplő számoknak is meg kellene, hogy legközelebb a Fideszre se.<br /><br /><strong></strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F02%2F28%2F_a_mi_eveink_magyarorszag_szamokban_2010%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F02%2F28%2F_a_mi_eveink_magyarorszag_szamokban_2010%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F02%2F28%2F_a_mi_eveink_magyarorszag_szamokban_2010%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„A Mi Éveink” – Magyarország számokban 2010-2016"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2016/02/28/_a_mi_eveink_magyarorszag_szamokban_2010#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/8422822" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
fidesz
hitel
korrupció
nyugdíj
egészségügy
környezetvédelem
gazdaságpolitika
egyenlőtlenség
munkanélküliség
államadósság
mutyi
export
hozzáadott_érték
adók
bérek
offshore
létminimum
kivándorlás
egykulcsos
stadionok
oktatáspolitika
mélyszegénység
paks2
portfolioblogger
cégfelszámolások
KSH
LMP
Orbán_Viktor
Orbán
GDP
Matolcsy
FIDESZ
Paks
SZJA
PM
GYES
2010-2016
export-import
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://m.blog.hu/ga/gazdpol/image/parliament-1546792-1279x852.jpg
https://gazdpol.blog.hu/2016/02/22/17509_nyugdijas_el_havi_30_ezer_forint_alatt
17509 nyugdíjas él havi 30 ezer forintnál kevesebből
2016-02-22T11:09:57+01:00
2016-02-22T11:09:57+01:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>17509 magyar nyugdíjas él havonta 30 ezer forintnál kevesebből - ez derül ki egy nemrégen közzétett KSH-<a href="http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij15.xls" target="_blank">táblából. </a></strong></p>
<p>Miért is őket ragadom ki a 2 022 905 öregségi nyugdíjjal rendelkező sokaságából? (<span>2015 január elsejei adatok)</span></p>
<p><span>Mert 30 ezer forint reménytelenül kevés. A minimálnyugdíj összege mégis 2008 január elseje óta 28500 forint. A megemelése soha, ötlet szintjén sem merült föl 2008 óta. </span></p>
<p><span>Persze, minimálnyugdíjat emelni nem éppen látványos. Nem épül föl semmi, sem stadion, sem kisvasút, nincs mód szalagot átvágni, sem emléktáblát elhelyezni. Ráadásul a minimálnyugdíjhoz kötött a gyes, ha megemelik, többet kellene fizetni a kismamáknak, sőt, jövedelempótló támogatásokra is többet kellene fizetni. </span></p>
<p><span>2008 január elseje óta nem emelkedtek a szociális ellátások, a jövedelempótló támogatás még csökkent is 28500-ről 22800 forintra.</span></p>
<p><span>Emlékszünk, Zsiga Marcell fideszes képviselő szerint meg lehet élni 47 ezer forintból. Azt még ő sem állította, hogy 28500 forintból meg lehet élni. Ám a még MSZP-kormányzat alatt befagyasztott nyugdíjminimum nem változott az immár 6 éve tartó Fidesz-kormányzás alatt sem. </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F02%2F22%2F17509_nyugdijas_el_havi_30_ezer_forint_alatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F02%2F22%2F17509_nyugdijas_el_havi_30_ezer_forint_alatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2016%2F02%2F22%2F17509_nyugdijas_el_havi_30_ezer_forint_alatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=17509 nyugdíjas él havi 30 ezer forintnál kevesebből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2016/02/22/17509_nyugdijas_el_havi_30_ezer_forint_alatt#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/8409720" border="0" /></a><br /></p>
nyugdíj
portfolioblogger
minimálnyugdíj
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2014/02/12/2016-ban_4_iden_7_szazalekos_gdp-novekedes
2016-ban 4, idén 7 százalékos GDP-növekedés
2014-02-12T21:18:39+01:00
2014-02-12T21:18:39+01:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>Megdöbbentő, mennyire szeretne az Orbán-kormány növekvő GDP-t, s mennyire nem jön ez össze nekik.</strong><br /><br />Négyszázalékos gazdasági növekedést tűz ki célul 2016-ra a magyar kormány –<a href="http://index.hu/gazdasag/2014/02/12/orban_4_szazalekos_novekedes_a_cel/" target="_blank"> derül ki az Index beszámolójábó</a>l. <br /><br /><a href="http://www.mfor.hu/cikkek/Matolcsy__7_szazalekos_novekedes_lesz_2014_re.html" target="_blank">2010-ben ígértek idénre 7 százalékot. </a><br /><br />Tegyük hozzá, a <a href="http://gazdpol.blog.hu/2013/05/16/takarja_a_lenyeget_a_gdp-adat" target="_blank">GDP széles körben elterjedt fetisizálása önmagában is hiba</a>. Ez nem egy jóléti mérőszám, akár úgy is tud nőni, hogy a foglalkoztatás és/vagy a munkajövedelmek stagnálnak, vagy csökkennek közben. <br /><br />A kormány tehát nem a megfelelő, társadalmilag hasznos gazdaságpolitikai célokat tűzi ki, s azokat nem is éri el. Ez reményt keltő, mert logikailag az következik belőle, hogy így olykor véletlenül akár jó dolgok is történhetnek.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong></p>
<p><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2014%2F02%2F12%2F2016-ban_4_iden_7_szazalekos_gdp-novekedes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2014%2F02%2F12%2F2016-ban_4_iden_7_szazalekos_gdp-novekedes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2014%2F02%2F12%2F2016-ban_4_iden_7_szazalekos_gdp-novekedes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=2016-ban 4, idén 7 százalékos GDP-növekedés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2014/02/12/2016-ban_4_iden_7_szazalekos_gdp-novekedes#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5811722" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
portfolioblogger
GDP
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2014/02/05/a_magyar_nep_nem_szegenyellenes
A magyar nép nem szegényellenes
2014-02-05T06:30:00+01:00
2014-02-05T06:30:00+01:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p style="text-align: justify;"><strong>A magyar kormány szegényellenes politikát folytat, ám szó nincs arról, hogy a magyar nép többsége ezt a politikát támogatná – még akkor sem, ha felületes szemlélő szempontjából a többség támogatni látszik azt azzal, hogy az ellenzék egyelőre még a kormánynál is népszerűtlenebb.<br /></strong><br />Hogy a kormány szegényellenes politikát folytat, az eléggé nyilvánvaló, erre kár sok szót vesztegetni: 3 év alatt 3 százalékponttal nőtt a szegénységi küszöb alatt élők aránya, a 3, vagy annál több gyereket nevelő pároké 20 százalékponttal. Nőtt az alacsonyabb keresetűek adóterhe, elinflálták a családi támogatások értékét, a segélyeket még nominálisan is csökkentették, és így tovább.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem kétséges, hogy vannak olyanok, akiknek tetszenek ezek az intézkedések, akik úgy vélik, hogy helytelen a szegényekre állami forrásokat pazarolni.</p>
<p>Egyes magukat „liberálisnak” mondók úgy vélik, aki szegény, az biztosan a maga hibájából az, s az államnak feladata mondjuk a közvilágítás biztosítása, de nem az, hogy segítse a szegényeket mások pénzéből, ugye. „Aki nem dolgozik, ne is egyék” – vallják ők. Egyes publicisták egész egzisztenciájukat ennek az elvnek a bővített mondatokban történő hangoztatására építik, elfeledkezve arról, hogy legalábbis vitatható, hogy önnön tevékenységük lényegileg kimeríti-e a produktív munka fogalmát.<br /> <br /> Más, magukat „magyar érzelműnek” mondók szerint a szegények segítése valójában a cigányok segítését jelenti, akik nem akarnak dolgozni. Az igazság ezzel szemben az, hogy a teljes roma aktív népesség dolgozott, amíg erre lehetőségük volt, a rendszerváltásig, majd jelentős részük – a magyar népesség ugyancsak jelentős részével együtt – kiszorult a munkapiacról, mert nem kapott a munkát. Másrészt a szegények és romák csoportjának nagy a közös metszete, de messze nem azonosíthatók egymással: a szegények harmada roma, kétharmada nem roma. Emellett az <a href="http://gazdpol.blog.hu/admin/post/edit/" target="_blank">összes romának a fele tekinthető szegények</a>.</p>
<p>(Itt a jövedelmi szegényekről – relatív szegényekről - van szó, akik a medián 60 százaléka alatt élnek, a létminimum alatt élő csoportja népesebb. Magyarországon annyira alacsonyak a bérek, hogy a létminimum alatt élő jelentős része nem számít jövedelmi szegénynek.)</p>
<p>Tegyük hozzá gyorsan: az igazi liberális elismeri másnak az élethez és az emberi méltósághoz való jogát – s azt sem tagadja, hogy ennek vannak bizonyos minimális anyagi előfeltételei -, s egy valóban magyar érzelmű pedig befogadó azokkal is, akiknek esetleg csak az egyik identitása magyar, s semmi esetre sem más csoportok lenézéséből meríti az erőt ahhoz, hogy a magyarságára büszke legyen.</p>
<p style="text-align: justify;">No, de a lényeg a lényeg: nem tagadható, hogy vannak olyanok, akiknek tetszik a kormány szegényellenes politikája. A kérdés csak az, hogy mennyien vannak?</p>
<p style="text-align: justify;">Egyes baloldali közírók szerint nagyon sokan.”Mivel az elszegényedéstől veszélyeztetett társadalmi periférián folyamatos és egyre tömegesebb a lemorzsolódás, a társadalom jelentős részében semmiféle szolidaritás nincs a szegények iránt. Az uralkodó értelmezés szerint elsősorban maguk a szegények felelősek helyzetükért. Érzékelhetően erősödik velük szemben a félelemből fakadó düh. Ezért a politikai közösség jelentős része nem is támogatna olyan politikát, amely érzékelhetően segíteni próbálna rajtuk.”- <a target="_blank" href="http://magyarinfo.blog.hu/2013/12/23/a_hianyzo_baloldal_a_szegenyseg_es_a_demokratikus_alapok_viszonya">írta Schein Gábor a Kettős Mércén</a>.</p>
<p style="text-align: justify;">Ferge Zsuzsa a Dinamón árnyaltabban, de <a target="_blank" href="http://dinamo.blog.hu/2014/01/17/a_let_jogan#more5761550">hasonlóképp fogalmaz</a>: „Az értelem és a szenvedélyek harcában a közvélemény nagy részét is olyan szenvedélyek mozgatják, amelyek nehezen fogadják be a közös biztonság eszméjét.”(…) Az utóbbi években a politika számtalan eszközzel tartósítja és mélyíti a szegénységet, illetve szítja a szegényellenességet.”<br /> <br href="http://dinamo.blog.hu/2014/01/17/a_let_jogan#more5761550" /> Hogy a kormány szítani próbálja a szegényellenességet, az nem kérdés. De vajon sikeres lehet ebben?</p>
<p style="text-align: justify;">2010-ben készült egy <a target="_blank" href="http://markuskainu.fi/material/presentation/TorinoSlides2013_final.html#/">tanulmány </a>két finn kutató – Kainu és Nimelä – által, amelyből kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka - mondjuk ki: csaknem kétharmada - a szegénységet a társadalmi igazságtalanságnak tulajdonítja. Ez nemzetközi összevetésben az egyik legmagasabb arány. Jó egyötödük az egyént hibáztatja, a többiek a szegénység létét elkerülhetetlennek, sorsszerűnek tekintik.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem, egyáltalán nincs olyan nagy tábora Magyarországon a szegényellenes politikának. A csendes többség elutasítja ezt a fajta kegyetlen politikát. Természetesen van egy agresszív, hangos kisebbség, amelyik helyesli – képviselőik bizonyára a poszt hozzászólói között is bőven lesznek majd. Aktívak, hangosak – mégsem ők a többség.</p>
<p style="text-align: justify;">A magyar társadalom nem barátja az egyenlőtlenség növelését célul kitűző aktuális kormányzati politikának. Ezt erősíti meg a TÁRKI azon <a target="_blank" href="http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_elemzeszaro_toth.pdf">kutatása</a> is, amely egyik megállapítása szerint a magyar társadalom nagyon kevéssé fogadja el az egyenlőtlenséget. Bár a zárótanulmány szerzője ezt kedvezőtlennek láttatja, nehéz erre mást mondani, mint amit <a target="_blank" href="http://fn.hir24.hu/gazdasag/2009/10/13/felcsuti_felhaborodott_lakossag_mentalitasan">Hankiss Elemér mondott a tanulmány bemutatóján</a>: pozitív, hogy a magyarok érzékenyek az egyenlőtlenségre, bármi is legyen ennek az oka. </p>
<p style="text-align: justify;">Mindezen túl pedig gondoljunk bele egy pillanatra: hogyan lehetne szegényellenesség egy olyan országban, ahol szinte mindenki szegény? A <a target="_blank" href="http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/jovhelyzet/jovhelyzet11.pdf">háztartások háromnegyedének nincs fedezete</a> arra, hogy kicserélje a hűtőgépet, ha az elromlik. Nem tudja kölcsön nélkül megoldani! Miről beszélünk?</p>
<p style="text-align: justify;">De ha ez így van, miért népszerűbb a kormány az ellenzéknél? A válasz többrétű.</p>
<p style="text-align: justify;">Először is az Orbán-kormány rendkívül sokat vesztett a népszerűségéből a kormányzásának a kezdete óta. Nem arról van szó, hogy a kormány népszerű, ugyanis a kormány népszerűtlen. A helyzet az, hogy az ellenzék még a kormánynál is népszerűtlenebb.</p>
<p style="text-align: justify;">Másrészt az ellenzék mindmáig adós egy igazán átütő erejű, lelkesítő és hiteles alternatíva bemutatásával. Vannak már valamiféle programok a tarsolyokban, de nem is ütnek, nem is lelkesítenek. 2010-ben a Fidesznek nem volt programja, de akkor nem is volt szükség rá. Mondtak két ígéretet: adócsökkentés és egymillió új munkahely. Egyiket sem tartották be, de legalább mondtak valamit. Az ellenzéknek viszont ma a többkulcsos adón kívül nincs erős, sokakat érintő üzenete, s ez önmagában kevés.</p>
<p style="text-align: justify;">Harmadrészt, aki undorodik Orbánék szegényellenes politikájától, az sem kap világos biztosítékokat arra nézve az ellenzéktől, hogy lényegi változás történne a kormány bukása után. Sőt, éppen ellenkezőleg! Az Összefogás már politikai hullának hitt, utóbb feltámadott alakja nemrégiben <a target="_blank" href="http://www.atv.hu/belfold/20131220-kozeledik-a-valasztas-habony-arpad-gyurcsanytol-kapott-receptet">azt fejtegette nyilvánosan</a>, hogy a szegényeknek csak szimbolikus gesztusokat lehet tenni. Mert hát miből, ugye.</p>
<p style="text-align: justify;">Így például a foglalkoztatást helyettesítő támogatás lehet mondjuk 22800 helyett 25000 – mondta. Ami korábban 28500 volt, az Orbán-kormány csökkentette 22800-ra. Ez a költségvetésben jelenleg százmilliárd forintos tétel. Az államháztartás idei tervezett bevétele jóval 15 ezer milliárd forint fölött van. A stadionokra és a közmédiára szánt pénz együttesen másfélszerese a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokra szánt összegnek. Egyszerűen hazugság, hogy a jelenlegi erőforrásoknál ne lehetne lényegesebben többet fordítani a szegénység csökkentésére.</p>
<p style="text-align: justify;">A nép nem akar szegényellenes politikát. De elég fejlett a demokratikus intézményrendszer ahhoz, hogy ez az akarat megjelenjen a törvényhozásban?</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong></p>
<p><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2014%2F02%2F05%2Fa_magyar_nep_nem_szegenyellenes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2014%2F02%2F05%2Fa_magyar_nep_nem_szegenyellenes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2014%2F02%2F05%2Fa_magyar_nep_nem_szegenyellenes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A magyar nép nem szegényellenes"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2014/02/05/a_magyar_nep_nem_szegenyellenes#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5676273" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaságpolitika
szegénység
szociálpolitika
portfolioblogger
szegényellenesség
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/11/18/kiskeresetuek_adocsokkentese
Kiskeresetűek adócsökkentése?
2013-11-18T07:00:00+01:00
2013-11-18T07:00:00+01:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>A kormány hétfőn fogadtatja el a "kiskeresetűek adócsökkentését". De mit is ért rajta?</strong></p>
<p>E hétfőn is van zárószavazás - zárószavazásnak nevezik azt, amikor a kormánypárti többség elvben vita után, valójában gondolkodás nélkül, a pártfegyelemnek megfelelve megnyomja az igen gombokat, s a kormány javaslata törvénnyé válik. E sors éri utol hétfőn a kormány adójavaslatait is, benne azt, amit a kormánypártok szívesen neveznek "kiskeresetűek adócsökkentésének". Oly szívesen, hogy még egy kalkulátort is fabrikáltattak a kormany.hu oldalára, s azt a címet írták föléje: "kiskeresetűek adócsökkentése".<br /><br /> Vessünk egy pillantást a kalkulátorra: <a href="http://www.kormany.hu/hu/hirek/kiskeresetuek-adocsokkentese" target="_blank">http://www.kormany.hu/hu/<wbr></wbr>hirek/kiskeresetuek-<wbr></wbr>adocsokkentese</a><br /> <br /> Először is: nincs a kalkulátorban egy gyermek választására lehetőség. Nem véletlen: az egygyermekeseknél az adókedvezmény nem jár nettó növekedéssel. A "kiskeresetűek adócsökkentése" nem érinti tehát a gyermekteleneket, és az egygyermekeseket. Meg persze azokat sem, akik már felnevelték a gyerekeiket. Ők ezek szerint helyből nagykeresetűek.</p>
<p>Ha megnyitjuk az oldalt, akkor alapbeállításon a következő jön be: 90 ezer forint, 2 gyerek, alatta nagy vörös számokkal: 5600 Ft/hó többlet, amely az Ön családjánál marad. Ez nagyon szép, csak ma 98 ezer forint a minimálbér. Felugratjuk az összeget 100 ezerre: már csak 4 ezer forint a kedvezmény. 120 ezer Ft-nál 800 Ft, följebb semmi. Két minimálbéres keresőnél tehát már marad a jelenlegi nettó bér.<br /> <br /> Akiknél tényleg hoz valami érdemit a kedvezmény, azok a 3 gyerekesek, bruttó 100 ezernél 17 ezer a kedvezmény, ami nő bruttó 300 ezerig, ott 51 ezret hoz, majd újra elkezd csökkenni. A 4 gyerekeseknél a "kiskeresetűek adócsökkentése" bruttó 400 ezernél hozza a legtöbbet.</p>
<p>Hát így támogatja a magyar kormány a kiskeresetűeket. Erre szokták mondani: akinek ilyen támogatója, barátja van, annak már nincs is szüksége ellenségre...</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" scrolling="no" frameborder="0"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F18%2Fkiskeresetuek_adocsokkentese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F18%2Fkiskeresetuek_adocsokkentese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F18%2Fkiskeresetuek_adocsokkentese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kiskeresetűek adócsökkentése?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/11/18/kiskeresetuek_adocsokkentese#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5641078" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
szja
bérek
portfolioblogger
kiskeresetűek_adócsökkentése
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/11/16/ferenc_papa_uzen_orbannak
Ferenc pápa üzen Orbánnak
2013-11-16T18:45:00+01:00
2013-11-16T18:45:00+01:00
Bardócz Iván
https://blog.hu/user/785471
<p><strong>Megkerülhetetlen gazdaságpolitikai üzeneteket küld Ferenc pápa hívők és nem hívők felé. A magyar kereszténydemokrata kormány ezeket nem hallja, nem érti, vagy nem is kereszténydemokrata.</strong></p>
<p>Ferenc pápa és a Világbank is olyan típusú növekedést szorgalmaz, amelynek a végső célja nem a pénz, hanem az emberek, az úgynevezett "inkluzív növekedést". <br /><br />"A pápával ugyanazt valljuk, nincsen növekedés, ha nem az emberekbe fektetünk be" - ezt mondta Jim Yong Kim, a Világbank elnöke, miután október végén találkozott a pápával.</p>
<p>Az inkluzív növekedés ismérve, hogy több és jobb munkahelyeket teremt, a képzésbe való befektetéssel kívánja megteremteni a munkaerő-piaci rugalmasságot, a jóléti rendszerek modernizálására, a gazdasági és a szociális különbségek kiegyenlítésére összpontosít.</p>
<p>Vegyük sorra. A kormány a versenyszférában alig teremtett munkahelyet, a többletfoglalkoztatás döntő hányada a közmunkának köszönhető, ahol a tavalyi hivatalos létminimumnál 35 ezer forinttal kevesebbet (nettó 50 904 forintot) lehet keresni havonta, a gyakori napi 6 órás foglalkoztatás esetén pedig 48 ezer forinttal kevesebbet, tehát még a létminimum felét sem (csak kb. 45 százalékát).<br /><br />A felső- és a közoktatás kiszárítása a kormányváltás óta tart, idén például 80 milliárd forintot vontak ki a felsőoktatásból, amivel párhuzamosan intenzíven butítják a szakképzést (csak 3 évig tart, közismereti tárgyaktól kevéssé zavartatva), és 18-ról 16 évesre csökkent a tankötelezettség korhatára.</p>
<p>Tekintsünk külön a szociális egyenlőtlenségekre, amelyekről a pápa minden alkalommal hangsúlyosan szól. Legutóbb a héten, Napolitano olasz államfővel való találkozója után azt mondta: a gazdasági válságban a szegényekkel, a munkanélküliekkel, a bevándorlókkal vállalt szolidaritás adhat csak reményteli jövőt.</p>
<p>A családi adókedvezmény 2011-es bevezetése, illetve jövő évi szélesítése első pillantásra összhangban áll Ferenc pápa gondolataival, különösen azért, mert a gyerekvállalás az egyik legkomolyabb szegénységi kockázat. Azonban a Tárki adataiból látható, hogy a 3 gyermekesek szegénységi aránya csaknem megduplázódott 2009-ről 2012-re, tehát a kormány családi adókedvezménye a szegénységi kockázat csökkentésére nem alkalmas.<br /><br /> Az is kétséges, hogy a családi kedvezmény jövő évi kiszélesítése orvosolhatja-e a bajt, hiszen az egygyermekeseknél például egyáltalán nem javítja a nettó pozíciót, a kétgyermekeseknél is kevés családnál és alig, s a háromgyermekeseknél sem a legnehezebb helyzetűekre célzott a támogatás. <br /><br />Azt is tudjuk Tóth G. Csaba és Virovácz Péter <a target="_blank" href="http://privatbankar.hu/makro/kiderult-kik-es-mennyit-nyertek-az-egykulcsos-adoreformmal-263162">mikroszimulációs vizsgálatábó</a>l, hogy az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek - a felső 10 százalék - adója 501 milliárd forinttal zsugorodott.<br /><br />Halljuk is az ellenérvet: az adórendszerben nincs helye szociálpolitikának. Oké, ne legyen. A munkanélküli-ellátásban viszont volna: ott a segély időtartama 3 hónaposra csökkent, miközben a munkanélküliségé átlagosan több mint másfél évesre nőtt.</p>
<p>A társadalom páratlan polarizációja nem is maradt el: a <a target="_blank" href="http://www.tarki.hu/hu/research/hm/monitor2012_teljes.pdf">Tárki mérése szerint</a> (pdf) tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egy tényezője jelen volt. Honfitársaink 17 százalékának jövedelme nem érte el a medián jövedelem 60 százalékát, úgynevezett jövedelmi szegénynek számított; az arány a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas. </p>
<p>Mindezek alapján leírhatjuk: a hazai, munkaalapúnak mondott gazdaság a Szentatya iránymutatásával ellentétesen épül, és a magát kereszténydemokratának mondó kormány nem azonosul a pápa által hirdetett értékekkel.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F16%2Fferenc_papa_uzen_orbannak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F16%2Fferenc_papa_uzen_orbannak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F16%2Fferenc_papa_uzen_orbannak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ferenc pápa üzen Orbánnak"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/11/16/ferenc_papa_uzen_orbannak#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5636880" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
pápa
gazdaságpolitika
kereszténydemokrácia
bérek
egykulcsos
kereszténydemokrata
portfolioblogger
KDNP
bérpolitika
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/11/11/kokemeny_a_dajkakkal_a_kormany
Kőkemény a dajkákkal a kormány
2013-11-11T06:00:00+01:00
2013-11-11T06:00:00+01:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>2008 óta nem emelték az alapilletményt a közszférában, nem csoda, ha a dajkák már a sztrájkot fontolgatják.</strong></p>
<p>S nem csak a dajkák, a szociális ágazatban dolgozók általában, a szociális gondozók, a szociális munkások. Fizetésük reálértéke 5 éve csökken, többségük a létminimum alatt él.<strong> </strong></p>
<p>Ezért <a target="_blank" href="http://munka.org/nov12">demonstrálnak november 12-n, kedden</a>. 14:15-től gyülekeznek Budapesten, Széchenyi tér 9. előtt, a MTA előtti közterületen, majd 3-kor gyalogosan átvonulnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé, ahol petíciót próbálnak átadni a miniszternek.</p>
<p>A kormány már idén áprilisban világossá tette, hogy az oktatásban és az egészségügyben dolgozókon kívül más nem számíthat béremelésre a közszférában. „Az egészségügyben dolgozók bérrendezése folytatódik 2013-ban(…) az oktatás ágazatában is megkezdődik a bérek rendezése. A közszféra többi ágazatában a bruttó bérek nominális szinten tartása érvényesül.” – olvasható az idén áprilisban nyilvánosságra hozott <a target="_blank" href="http://www.kormany.hu/download/9/ba/d0000/magyarorszag-konvergencia-programja-2013-2016.pdf">konvergenciaprogramban</a> (pdf). </p>
<p>Hogy miért is ez a különbségtétel, az nem csak a konvergenciaprogramból, hanem más kormányzati forrásból, megnyilatkozásból sem derül ki. Ha csak nem tekintjük annak Orbán 2008-ban <a target="_blank" href="http://hirszerzo.hu/hirek/2008/5/23/67072_sokaknak_fog_fajni_orban_viktor_2_ev_kokeme">kiszivárgott beszédét</a>, amelyben azt is mondta, hogy „minden döntésnek vannak vesztesei, a lényeg, hogy az összegzésnél több legyen a pozitívum”. Alighanem a közszféra maradék, béremelést nem kapó részét tekinti a kormány veszteseknek, úgy vélhetik, nélkülük is lesz elegendő szavazat. Jóllehet egy következetesen családbarát kormány talán a gyermekeket hivatásszerűen gondozókat sem tartaná nyomorban.<br /> <br /> Úgy tűnik, a kormány sikerrel osztotta meg a közszférát azzal, hogy nem az alapilletményt emeli meg, hanem kiemeli az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat (bár az őket érintő béremeléseknek a mértéke és módja is vitatható). A keddi demonstráción sem csak a szociális szféra dolgozóinak kellene ott lenniük, hiszen a közszférában másokat is érint a 2008 óta tartó bérbefagyasztás.</p>
<p>Ha a stadionokra és a közmédia támogatásra szánt jövő évi költségvetési pénzeket összeadjuk – ez kb. 150 milliárd forint -, akkor egyértelműen látszik, hogy bőven jutna forrás a bérbefagyasztás feloldására, ha mások lennének a kormány értékszempontjai.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F11%2Fkokemeny_a_dajkakkal_a_kormany%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F11%2Fkokemeny_a_dajkakkal_a_kormany%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F11%2F11%2Fkokemeny_a_dajkakkal_a_kormany%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kőkemény a dajkákkal a kormány"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/11/11/kokemeny_a_dajkakkal_a_kormany#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5625625" border="0" /></a><br /></p>
politika
munka
gazdaság
gazdaságpolitika
szakszervezet
bérek
portfolioblogger
bérpolitika
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/09/15/brutalis_a_realbercsokkenes_magyarorszagon
Brutális volt a reálbércsökkenés Magyarországon
2013-09-15T18:18:07+02:00
2013-09-15T18:18:07+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>Görögország és Litvánia után nálunk csökkentek leginkább a reálbérek 2009 és 2012 között, de hogyan lehetséges ez?</strong><br /><br />Szemhéjnyitogató cikket tett közzé a <a target="_blank" href="http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/durvan_csokkentek_a_berek_a_magyarok_a_legnagyobb_vesztesek_kozott.562632.html">napi.hu</a> arról, hogy Magyarországon 2009 és 2012 között - Görögország és Litvánia után - a harmadik legnagyobb volt a reálbércsökkenés. A cikk beszámol arról, hogy a megszorítócsomagok fő célpontjai a bérek voltak Európa-szerte, az európai országok belső leértékeléssel próbálták kezelni a válságot, így kísérelték meg a versenyképességüket javítani.<br /><br />Ennek hatása sem a dolgozókra, sem a gazdasági konjunktúrára nem volt túl áldásos, és rávilágít arra, miért is nem képes Európa kikecmeregni a válságból.<br /><br />De hogyan is értük el a harmadik helyezést ebben a nem túl kellemes reálbércsökkenési rangsorban? Lássuk csak… Világos, hogy elég jelentős összetevő ebben, hogy a Bajnai-kormány a 13 havi bért elvette a közszolgáktól. S ezzel együtt történt egy bérbefagyasztás is, ami immár ötödik éve tart! Igen, a Bajnai-kormány ugyan azt mondta, 2 évre fagyasztják be, az Orbán-kormány azonban továbbra is mélyhűtve tartotta a közszférában a béreket. Az előfordult – különösen mostanában, hogy közelednek a választások – hogy a kormány kedvezett a közszféra egy-egy csoportjának, de általános illetményalap-emelésről szó nincs. Másik nagy összetevője a reálbércsökkenésnek az adójóváírás – ami egy nagy összegű adókedvezmény – kivezetése volt, ez a kis és közepes keresetűeket érintette. Sokaknak nominálisan csökkent a bére (tehát nem pusztán a vásárlóértéke lett kevesebb, hanem maga az összeg is csökkent) annak ellenére, hogy a cégeket ösztönözték bizonyos szabályokkal a béremelésre. A sokat ütött-vágott közszférában a dolgozók csak annyi kompenzációt kaptak, hogy a fizetésük nominálisan ne csökkenjen. A versenyszférában az adóváltozásokon túl a magas munkanélküliség, a munkavállalók kedvezőtlen alkuhelyzete is lefelé hajtotta a béreket.<br /><br />Külön érdekessége a magyar történetnek, hogy bár a béreken keresztül történő „belső leértékelés” versenyképességi szempontból kiváltja a hazai valuta leértékelődését, a 2009-2012 időszak alatt az forintárfolyam is el-elszállt, ami elsősorban a megoldatlan, rosszul kezelt devizahitelek problémája miatt fokozta a bajokat.<br />Az utóbbi időben tapasztalható hazai, szerény reálbérnövekedés a „rezsicsökkentésnek” köszönhető, amelyről még alighanem a Fidesszel szimpatizálók többsége is tudja, hogy nem fenntartható politika.<br /><br />Kérdés, hogy mi van a kormány közelmúltban mutatott harciassága mögött a devizahiteleket illetően. Ha a kormánynak – és a vele most szorosan együttműködő jegybanknak - az a szándéka, hogy gyengébb legyen a forint, annak lehetnek versenyképességi előnyei. (Sőt, a forint jelentős gyengülésének úgy is van esélye, ha a kormány és a jegybank nem akarja.) Szükségtelenné válik a belső leértékelés, némi remény nyílik hosszabb távon a reálbérek nem rezsicsökkentés alapú növekedésére. Persze meglenne az ára is, hiszen például nőne a jelentős részben devizában lévő államadósság. Nyilván lenne inflációs ára is, de ilyen konjunktúra mellett ez aligha lenne vészes.<br /><br />Ha a harciasság mögött nincs gazdaságpolitikai stratégia, és csak a szemlélődő lát bele – tévesen – rendszert a káoszba, akkor persze nincs miről beszélni. Félő, hogy inkább utóbbiról lehet szó, hiszen érthetetlen, hogy a kormány miért hagyná a ciklus végére a devizahitel-probléma érdemi kezelését. Hiszen amit eddig tett az ügyben - különösen, ha a jó anyagi helyzetű adósokat kimenekítő, a bankok hitelállományának minőségét rontó végtörlesztésre gondolunk - az olykor kifejezetten rontott a helyzeten.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F09%2F15%2Fbrutalis_a_realbercsokkenes_magyarorszagon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F09%2F15%2Fbrutalis_a_realbercsokkenes_magyarorszagon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F09%2F15%2Fbrutalis_a_realbercsokkenes_magyarorszagon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Brutális volt a reálbércsökkenés Magyarországon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/09/15/brutalis_a_realbercsokkenes_magyarorszagon#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5515647" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
bérek
portfolioblogger
bérpolitika
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/07/27/orban_kitart_masok_tevedesei_mellett
Orbán kitart mások tévedései mellett
2013-07-27T20:50:15+02:00
2013-07-27T20:50:15+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>Akik kedvelik az állhatatosságot, azoknak jó hír, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak a saját, hanem a mások tévedései mellett is kitart.</strong> <br /><br />„ Ha egy országban az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát meghaladja, onnan "önerőből visszajönni" szinte alig van esély - mondta a kormányfő Tusványoson egy kérdésre válaszolva az MTI tudósítása szerint.</p>
<p>Ezzel Orbán Viktor valószínűleg a Reinhart-Rogoff szerzőpáros tanulmányában szereplő 90 százalékos GDP arányos államadóssági limitre utalt, s már nem is először, erre a számra hivatkozott már egy korábbi beszédében is. Reinhart és Rogoff szerint azon országok gazdaságának a növekedési potenciálja jelentősen csökken, ahol 90%-ot meghaladja a GDP - arányos államadósság. Igen ám, de a szerzőpáros tanulmányával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, számítási hibák csúsztak ugyanis az anyagba. Erről még a magyar sajtó is beszámolt. S nemcsak a gazdasági szaksajtó, hanem például az I<a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/2013/04/21/allamadossag_es_novekedes/">ndex</a> is.<br /><br />Bár a tényekre szokták mondani, hogy makacs dolgok, valójában a mítoszok azok – mint azt Orbán Viktor példája is bizonyítja. <br /><br />Nem egy közgazdász, hanem egy korábbi gazdaságpolitikus tévedése köszönt vissza a miniszterelnök egy másik mondatában: "Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt". <br /><br />Az olcsó IMF-forrást idő előtt drágább piacira cserélni semmivel sem értelmesebb most, mint amikor <a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/11/18/oszko_szerk/">Oszkó Péter tett hasonlót</a>, amikor nem hívta le az esedékes hitelrészletet, inkább a költségesebb kötvénykibocsátás mellett döntött.<br /><br />Sőt, ma talán még kevésbé hihető, hogy a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom éppen ettől a fölösleges gesztustól növekedne.<br /><br />Ha az Orbán-kormány valóban tisztán kíván az Úr színe elé állni, akkor nem az IMF-hitel visszafizetésével kellene kezdeni. Sokkal inkább a szociális és munkanélküli ellátó rendszer emberségesebbé tételével, a megélhetésüket vesztett trafikosok jogainak visszaadásával – s lehetne még hosszasan folytatni a sort.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F27%2Forban_kitart_masok_tevedesei_mellett%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F27%2Forban_kitart_masok_tevedesei_mellett%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F27%2Forban_kitart_masok_tevedesei_mellett%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Orbán kitart mások tévedései mellett"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/07/27/orban_kitart_masok_tevedesei_mellett#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5429219" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
államadósság
portfolioblogger
IMF
Orbán
Tusványos
reinhart-rogoff
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/07/24/kozmunka_rabszolgasag_vagy_nepneveles
Közmunka: rabszolgaság vagy népnevelés?
2013-07-24T08:00:00+02:00
2013-07-24T08:00:00+02:00
Bardócz Iván
https://blog.hu/user/785471
<p><strong>A közmunka-kényszernek nincs népnevelő hatása, és a mostani gazdasági körülmények között nem is lehet.</strong><br /><br />Rendkívül érdekes, számos tanulsággal járó interjút közölt a Wall Streeet Journal Europe Orbán Viktorral; most tekintsünk a közmunkáról szóló miniszterelnöki gondolatokra. ”A közmunka természetesen nem álmaink munkája, de legalább van lehetőség dolgozni a létfenntartásért” - mondta a miniszterelnök, majd a hazai munkanélküli-ellátás rendszerét ismertetve elmondta: „az élet nagyon nehéz itt, a munkanélküli segély csak három hónapig tart, utána nincs semmi”, és „aki a közmunkát elutasítja, nem kaphat szociális segélyt”. Világos politikai filozófia: aki nem dolgozik, az nem akar dolgozni, ezért az államnak munkára kell kényszerítenie, mert munka nélkül jövedelmet szerezni tisztességtelen és a közösség normáival ellentétes. E logika szerint az egzisztenciális fegyelmezés nevelő hatású, és visszavezeti megtévelyedett honfitársainkat a munkaerőpiacra, akik ettől fogva már hasznos tagjai a társadalomnak.<br /><br />Vizsgáljuk meg e gondolatmenet sarkalatos pontjainak valóságtartalmát! Egy: a közmunka elég a létfenntartáshoz. A KSH <a target="_blank" href="http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21305.pdf">legfrissebb adatai szerint</a> (pdf) májusban a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bruttó 77 715 forintot kerestek, ez mindenféle adókedvezmény nélkül nettó 50 904 forintot jelent. Szintén a KSH adatai szerint tavaly (tehát nem mostanság) 85 960 forint volt a létminimum – hivatalosan egy egyszemélyes háztartás működtetése ennyibe kerül havonta; nyilván az összeg az éhhalál elkerülésére elegendő. Mivel a teljes állású közmunkáért ennél több mint 35 ezer forinttal kevesebbet fizetnek, egyértelmű, hogy a közmunka alkalmatlan a létfenntartásra. Kettő: a közmunka visszasegít a munkaerőpiacra. A közmunkához hasonló Út a munkába programról rendelkezünk statisztikákkal: e szerint a programban részt vevők 2-3 százaléka tért vissza a munkaerőpiacra, akik nyilván állami szerepvállalás nélkül is megtették volna ezt. <br /><br />Az arány a józan ész számára sem mondható meglepőnek: ahol nincs munka, ott nem lehet visszatérni a munkaerőpiacra, vagyis az áhított cél elérésére sem alkalmas a kötelező közmunka.<br /><br />Mellékszál, de érdemes felidézni: kormányzati politikusainktól gyakran halljuk, hogy 300 ezer (na jó, néha 200 ezer) ember dolgozik közmunkán. Ez a magyar nyelv szabályai szerint azt jelent, hogy pont most és általában ennyien kapirgálnak az árokparton. A valóság ezzel szemben az, hogy a kormány tervei szerint idén összesen lesz 300 ezer ember, aki valamennyit is részt vesz közmunkában. A KSH fent citált adataiból az is kiderül, hogy például májusban összesen 149,7 ezer ember dolgozott így (akár részmunkaidőben), míg januárban például mindössze 33,6 ezer. Vagyis a közmunka szerepe a gazdaságban és a foglalkoztatásban messze nem akkora, mint azt láttatni szeretnék.<br /><br />Visszatérve a közmunkaprogram számainak elvi értékeléséhez: magam ezekből egész más, elsőre radikálisnak tűnő következtetésre jutottam. Az az állam, amely a munkanélkülieket villámgyorsan közmunkára kényszeríti, amiért az általa megállapított létminimum töredékét fizeti csak ki, nem tesz mást, mint rabszolgaságba taszítja polgárai egy csoportját.<br /><br />Egyébként pedig: milyen ország az, amelyik egyre többet, idén 153,7 milliárdot költ közmunkára, és egyre kevesebbet, idén mintegy 80 milliárdot felsőoktatásra?</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F24%2Fkozmunka_rabszolgasag_vagy_nepneveles%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F24%2Fkozmunka_rabszolgasag_vagy_nepneveles%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F24%2Fkozmunka_rabszolgasag_vagy_nepneveles%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Közmunka: rabszolgaság vagy népnevelés?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/07/24/kozmunka_rabszolgasag_vagy_nepneveles#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5422220" border="0" /></a><br /></p>
politika
munka
gazdaság
gazdaságpolitika
munkanélküliség
közmunka
bérek
portfolioblogger
foglalkoztatáspolitika
Orbán
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/07/15/berajanlas_rohej
Bérajánlás? Röhej!
2013-07-15T19:57:03+02:00
2013-07-15T19:57:03+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>Július 15-n aláírni egy ajánlást a bértárgyalásokra – ennek éppen annyi értelme van ilyenkor, mint a hólapátolásnak, hiszen már régen befejeződtek a vállalatoknál a bértárgyalások.</strong></p>
<p>Magyarországra egyáltalán nem jellemző, hogy a munkaadónak különösebben megkötné a kezét a szabályozás, milyen bért adjon a dolgozónak. Nem mindenhol van ám ez így, a társadalmi fejlettségben némileg előrébb lévő országokban bizony ez általában szabályozottabb itt Európában, Németországban például nagyon szélesen, minden ágazatban elterjedt bértarifarendszer van.</p>
<p> A magyar bérajánlásnak eddig se volt sok értelme, kötelező érvénye nem volt, persze, lehetett rá hivatkozni a szakszervezeti bértárgyalásokkor, na jó, ne vicceljünk, gyakorlatilag mindegy volt. Az Orbán-kormány dicsősége, hogy ezt az eleve üres intézményt is sikerült teljesen lenulláznia. Az OÉT helyett létrehozott gittegylet május végére prezentálta a megállapodást, a kormány meg július közepén írja alá. Tényleg elhiszi valaki, hogy valahol még bértárgyalások folynak?</p>
<p> Az idei bértárgyalásokhoz készült ajánlásban tavaly év végéig kellett volna megállapodni – ahogy az történt az elmúlt években. Ehelyett nyár közepén aláírnak egy olyan dokumentumot, amelyben konkrét szám nem is szerepel, csak annyi, hogy arra „törekedjenek a felek”, hogy a keresetek megőrizzék a reálértéküket. Az ajánlás tehát éppen annyit ér a munkavállalóknak, amennyit a papír, amelyre írták. <br /> <br /> Érthetetlen az is, hogy a május végére már tető alá hozott megállapodást hivatalosan miért csak július közepén írta alá a kormány, ha csak az nem volt a kormány célja, hogy az ajánlásnak semmiféle hatása ne legyen a munkavállalókra nézve. Pedig ennek az ajánlásnak akkor sem lett volna hatása, ha már tavaly decemberre megszületik.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F15%2Fberajanlas_rohej%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F15%2Fberajanlas_rohej%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F07%2F15%2Fberajanlas_rohej%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bérajánlás? Röhej!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/07/15/berajanlas_rohej#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5406168" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
bérek
portfolioblogger
bérpolitika
bérajánlás
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/06/23/a_tobbkulcsos_szja_nem_eleg
A többkulcsos szja nem elég
2013-06-23T20:19:11+02:00
2013-06-23T20:19:11+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>A baloldali gazdaságpolitika alfája és ómegája nem a többkulcsos személyi jövedelemadó rendszer.</strong></p>
<p>Híve vagyok a progresszív szja-nak. 2010-ben, amikor még menőbbnek számított az egykulcsos - nem volt olyan nagy politikai erő, amely komolyan bírálta volna, a Bajnai-kormány egy kvázi egykulcsos szja-t hagyott örökül – élesen, mondhatni <a target="_blank" href="http://fn.hir24.hu/vallalkozas/2010/06/18/miert_masoljuk_albaniat">durván bíráltam az egykulcsost</a>, meg a <a target="_blank" href="http://hvg.hu/velemeny/20100614_egykulcsos_ado_szja">bevezetését ünneplőt Serest</a>, ami azután a portfolio egyik szerkesztőjét bírta rá némi <a target="_blank" href="http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/hogyan_ne_vitazzunk_az_egykulcsos_adorol.134998.html">publicisztikának álcázott fölényeskedésre</a> mindkettőnkkel, azért úgy 80 százalékban velem szemben. A vitának persze nem volt tétje, hiszen a dolgok mentek a maguk útján. Az egykulcsost, és a köré szőtt álmokat hamarosan tesztelni kezdte a valóság.</p>
<p>Azóta kiderült, hogy az egykulcsos nem volt képes dinamizálni a gazdaságot, a népszerűségének pedig sokat ártott, hogy a munkavállalók túlnyomó többségének csökkent a nettó fizetése 2012-ben – ennek oka persze nem az egy kulcs bevezetése, hanem az adójóváírás kivezetése volt. Mára az ellenzék egységesen a többkulcsos szja mellé állt.</p>
<p>Az MSZP, amelynek a képviselői még megszavazták az előző ciklusban a kvázi egykulcsos szja-t, immár a programjuk középpontjába emelik a többkulcsost.</p>
<p>Mint a fentebbiekből kitűnik, elkötelezettje vagyok a többkulcsos szja-nak. Most mégis azt mondom, a többkulcsos újbóli bevezetése önmagában nem garantálja, hogy bármi is jobb lesz. Van ugyanis egy rossz hírem az MSZP-nek: a többkulcsos szja-tól még nem lesz baloldali a gazdaságpolitika. Az persze remek, ha a több kulcs lehetővé teszi, hogy az így nyert bevételtöbblet egy részét adókedvezményként (adójóváírásként) megkapják az alacsonyabb jövedelműek, és ezt a program tartalmazza is. Jelzem, hogy még ez sem a baloldaliság non plus ultrája. Ez ugyanis rövid távon okoz nettó keresetnövekedést, középtávon a bruttó bérnövekedés dinamikájából vesz vissza, ami a munkaadónak előnyös – ami persze nem baj, csak mint mondtam, nem ettől válik baloldalivá a gazdaságpolitika, hanem attól, ha a rendszer átalakítása után maradó többletbevételt baloldali módjára költik el.</p>
<p>Az viszont egyik ellenzéki baloldali pártnál sem látszik tisztán, mire fordítaná a bevételnövekményt. Ideális esetben a többletbevételt a szociális háló befoltozására, az állami szolgáltatások – oktatás, egészségügy – színvonalának növelésére, az évek óta éhkoppon tartott közalkalmazottak fizetésének emelésére kellene fordítani. Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy vajon ez így történne, vagy a bevételnövekedés esetleg az adórendszer más részeinek átalakítását fedezné.</p>
<p>Ha a többkulcsos szja valójában a különadók kivezetésére nyújtana fedezetet, akkor az nagyon messze állna a baloldaliságtól, sőt, ellentétes lenne vele. A munkavállalóktól csoportosítana át erőforrásokat a vállalatokhoz. Ha a baloldal el akarja kerülni, hogy ilyen gyanú vetüljön rá, akkor határozottan ki kellene jelentenie, hogy a vállalatok átlagos részesedése a közterhekből nem csökkenne a különadók mérséklése, vagy kivezetése után sem. Nem kell aggódni, Magyarországon a vállalatok átlagos adóterhelése még úgy is nagyon alacsony európai összevetésben, hogy egyes szektorokban extrém méretű különadók vannak, ezt a populizmus vádja nélkül ki lehetne jelenteni. S még azt is hozzá kellene tenniük, hogy a versenysemlegesség jegyében nem nyirbálják meg a mikrovállalkozók adókedvezményeit (EVA, KATA és társai). Nem, bizony az sem lenne baloldali, ha a mikrovállalkozók kedvezményeinek csökkentése segítené a nagyvállalatok adóterhelésének csökkentését.</p>
<p>Ha ezeket a kijelentéseket a baloldali pártok megteszik, még mindig kérdés, hogy vajon a bevételtöbblet a forgalmi jellegű adókat csökkentését fedezné-e, a legismertebb az áfa, de ilyen a tranzakciós adó és a matelcsi is. Ha ezeknek a csökkentését, illetve a kisebb adóknak a megszüntetését fedezné a többlet, akkor az már nem lenne annyira távol a baloldaliságtól, de kifejezetten közel sem lenne hozzá. Egy baloldali gazdaságpolitika ugyanis lényegéből fakadóan elsősorban az állami szolgáltatások színvonalának emelésére, illetve a szociális biztonság javítására összpontosítaná a többletbevételeket.</p>
<p>A vitának egyébként most sincs sok gyakorlati vonatkozása, hiszen nem elhanyagolható tény, hogy az egykulcsos szja-t az Orbán-kormány bebetonozta az alaptörvénybe, a jelenlegi ellenzéknek kétharmaddal kellene nyernie, hogy többkulcsos szja legyen. Talán nem tűnne annyira képtelennek a feltétel teljesítése hiteles programokkal, és a programokat képviselő hiteles emberekkel.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F06%2F23%2Fa_tobbkulcsos_szja_nem_eleg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F06%2F23%2Fa_tobbkulcsos_szja_nem_eleg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F06%2F23%2Fa_tobbkulcsos_szja_nem_eleg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A többkulcsos szja nem elég"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/06/23/a_tobbkulcsos_szja_nem_eleg#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5374782" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
szja
egykulcsos
portfolioblogger
többkulcsos
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/06/03/ne_tanulj_a_harvardon
Ne tanulj a Harvardon!
2013-06-03T08:00:00+02:00
2013-06-03T08:00:00+02:00
Veres Máté
https://blog.hu/user/791939
<p><strong>Meglepően hangozhat, hogy kerüld el több különböző rangsor által is a világ legjobb egyetemeként értékelt Harvard bármelyik képzését is, én most mégis ezt tanácsolom. A közelmúltban ugyanis kisebb-nagyobb botrányok sora kezdte ki az egyetem közgazdasági képzésének jó hírnevét, és degradálta az ott kutató/tanító professzorok egy részét híresből csupán hírhedté. </strong></p>
<p>Az első és talán legismertebb eset még 2004-ből származik. Az akkor még Larry Summers által vezetett egyetem közgazdászprofesszorát, Andrei Shleifer-t visszaéléssel vádolták meg. Shleifer volt az egyetem által Oroszországba delegált szakértő, aki tanácsokkal látta el Borisz Jelcint és kormányát a történelem talán <a href="http://www.origo.hu/nagyvilag/20090408-sokkterapia-boliviaban-nagybritanniaban-es-oroszorszagban.html?pIdx=2" target="_blank">legkatasztrofálisabbra sikerült privatizációjának</a> kivitelezésében. Pozíciójának köszönhetően belső információk ezreivel volt tisztában, amiket mesterien alkalmazott, amikor az orosz állampapírokkal kereskedett szabadidejében, és ért el Soros Györgyöt megszégyenítő profitot. A Shleifer ellen visszaélés miatt indított eljárás végül 2006-ban zárult le, amiben 26.5 millió dolláros kártérítésre kötelezték. Ám annak ellenére, hogy egy 2004-es végzés is őt és nem a kormánnyal szerződésben álló Harvardot nevezte meg felelősnek, az egészet az egyetem fizette ki.</p>
<p>Ezt követően Larry Summersnek sikerült egy lapáttal rátennie és tovább rombolni az egyetem renoméját, miután bármiféle belső vizsgálat indítása nélkül visszahelyezte régi barátját tanári pozíciójába. Summers később az Obama kormány hivatalos tanácsadója lett – mint az adócsökkentés és dereguláció főszónoka – míg Shleifer a mai napig az egyetemen tanít.(Részletesebben <a href="http://www.institutionalinvestor.com/Article/1020662/How-Harvard-lost-Russia.html?ArticleId=1020662&single=true" target="_blank">itt.</a>)<br /><br /><strong>A "növekedés beindítása megszorításokkal" tana</strong></p>
<p>A neves intézmény következő három megszégyenült professzora már inkább szakmai, mintsem morális okok miatt került a kritikák középpontjába. Az első egy 2009-ben készült <a href="http://www.nber.org/papers/w15438" target="_blank">tanulmány</a> eredménye, amelyet az egyetem egy másik közgazdászprofesszora, Alberto Alesina jegyezz – másodmagával. Ebben röviden azt próbálta bebizonyítani, hogy stagnáló vagy válságban lévő gazdaságoknál a legjobb recept a növekedés beindításához az adócsökkentésen és megszorításokon (a politika nyelvén „strukturális reformokon”) keresztül vezet. Később ez a teória az „expanzív megszorítás” nevet kapta, mely két szó egymás mellett pont olyan nonszensznek hat, mint például „Matolcsy szenzációs gazdasági miniszter”.</p>
<p>A növekedéshez jó monetáris és fiskális gazdaságpolitika <a href="http://gazdpol.blog.hu/2013/04/09/matolcsy_kis_eszkozei_nem_lesznek_elegendoek" target="_blank">szükséges</a> aktív állami befektetésekkel, ahogy azt Japán, az Abenomics <a href="http://hvg.hu/gazdasag/20130523_Unortodox_politikaval_szarnyalnak_a_japan" target="_blank">bizonyítja</a> is mostanában. Az Alesina által kialakított gazdasági recept mindezek ellenére követőkre talált: a dél sanyargatója, Angela Merkel (és mint ilyen az EU), a neokonzervatívok példaképe, David Cameron és a Fidesz amerikai testvérpártja, a Republikánusok mind magukévá tették az ott leírtakat. Ám Európa silány és Nagy Britannia egészen siralmas eredményei egyértelműen mutatják Alesina elképzelésének <a href="http://www.imf.org/external/pubs/ft/wp/2012/wp12190.pdf" target="_blank">sikertelenségét</a>. Ami nőtt az ezen alapuló intézkedések hatására az a <a href="http://www.spiegel.de/international/europe/euro-zone-unemployment-hits-record-high-a-892137.html" target="_blank">munkanélküliség, szegénység, egyenlőtlenség</a> és a <a href="http://hvg.hu/gazdasag/20120425_recesszio_nagy_britannia" target="_blank">recesszió</a>. Arról nem is beszélve, hogy magát a tanulmányt több neves közgazdász is <a href="http://ideas.repec.org/p/nbr/nberwo/17571.html" target="_blank">kikezdte</a> az abban felmerülő <a href="http://krugman.blogs.nytimes.com/2010/02/06/alesina-on-stimulus/" target="_blank">pontatlanságok</a> <a href="http://www.rooseveltinstitute.org/sites/all/files/not_the_time_for_austerity.pdf" target="_blank">miatt</a>. Talán mondanom se kell, hogy Alesina a mai napig a Harvardon tanít.</p>
<p><strong>Számítási hibák: nem csökkenés, növekedés</strong><br /><br />Ám amíg Alesian tanulmányában csak pontatlanságok voltak, addig a Harvard két másik közgazdász professzora 2010-ben készült <a href="http://scholar.harvard.edu/files/rogoff/files/growth_in_time_debt_aer.pdf" target="_blank">irományába</a>n már olyan bődületes hibákat vétettek, ami talán csak ahhoz hasonlítható, minthogy Hajdú Péternek műsorkészítésre adtak lehetőséget. A Carmen Reinhart és Kenneth Roggoff által megfogalmazott teória szerint azon országok gazdaságának a növekedéspotenciálja jelentősen csökken, ahol 90%-ot meghaladja a GDP - arányos államadósság.</p>
<p>Ilyen leegyszerűsített formában már alapállítás is hamis volt, mert több ország példája (pl. Új- Zéland) is bizonyította, hogy bőven 90% feletti GDP – arányos államadósság mellett is sikerült robosztus növekedést produkálniuk. Meglepő módon pontosan az ilyen országok maradtak ki a két közgazdász számításaiból. Ez már önmagában is alapot szolgáltathatna a kritikára, ám mint arra pár hónapja egy a massachusetts-i egyetem közgazdasági alapképzésében résztvevő hallgató rámutatott, a számításokhoz használt Excel táblában is alapvető hibákat vétettek, és sokszor ok nélkül kaptak nagyobb súlyt olyan országok melyek az ő teóriájukat bizonyították. Mint később kiderült a helyes számításokkal, nem hogy nem csökkenés hanem átlagosan <a href="http://m.napi.hu/allaspont/kasnyik_marton_megdolt_a_megszoritaspartiak_alaptetele.551120.html">2,2%-os bővülés </a>mutatható ki a különböző országok esetében.<br /><br /> Két újabb Harvardi és megszorításpárti közgazdász megszégyenülése mellett azért is van különleges jelentősége az esetnek, mert erre a tanulmányra is több neves (jobboldali) döntéshozó hivatkozott megszorító politikájuk magyarázataként. Először Paul Ryan, a republikánusok költségvetésért felelős vezetője, majd Oli Rehn monetáris és gazdasági ügyekért felelős uniós biztos és végül – de nem utolsó sorban – <a href="http://www.femina.hu/hirhatter/orban_viktor_valsagkezeles_magyarorszag_sikeres" target="_blank">Orbán Viktor</a> is. Reinhart és Roggoff kénytelenek voltak magyarázkodni, és mindamellett, hogy a számítási hibáikat beismerték, azt nem fogadták el, hogy a teóriájuk is alapvetően téves volt – hiába dőlt meg az összes addig sem létező empirikus bizonyíték rá. Mindketten továbbra is a Harvard professzorai.</p>
<p>Az - eddig – utolsó magyarázkodásra kényszerült Harvardi professzor, a gazdaságtörténetet tanító és mindig ideges Nial Fergusson volt. Fergusson arra a kikezdhetetlen logikájú következtetésre jutott még áprilisban, hogy Keynest azért nem érdekelte, hogy milyen hatása lesz hosszú távon az általa recesszió idején preferált expanzív fiskális és monetáris politikának, mert <a href="http://www.thecrimson.com/article/2013/5/7/Ferguson-Apology-Keynes/" target="_blank">meleg volt és nem volt gyereke</a>. Fergusson először bocsánatot kért, de aztán nehezen viselve az őt ért kritikákat nem bírta és ismét támadásba lendült, picit tovább rontva a helyzetét. <br /><br />Érdemes megjegyezni a kijelentésével kapcsolatban, hogy a Keynest követő közgazdászok nagyon is <a href="http://www.thefiscaltimes.com/Columns/2013/05/07/Seven-Myths-about-Keynesian-Economics.aspx#page1" target="_blank">érdekeltek</a> a hosszú távú fenntarthatóságot illetően – már csak ezért is van az, hogy inkább ők azok akik megoldásokat <a href="http://www.project-syndicate.org/commentary/global-warming--inequality--and-structural-change-by-joseph-e--stiglitz" target="_blank">keresnek</a> a globális felmelegedés problémájára – de azt véleményük szerint a rövid távon kell megalapozni infrastrukturális és oktatásba való befektetésekkel, és nem megszorításokkal. <span>Fergusson kijelentése persze nem volt hatással a vezető európai döntéshozókra, legfeljebb Kerényi meríthetett belőle ihletet</span>. Nem mellékesen Fegusson is maradt a Harvard egyik vezető professzora.</p>
<p>A fent leírtak alapján azt ajánlom, ha van a következő 3-4 évre fölös 40.000 dollárod/év és mindenképpen el akarod költeni egy közgazdász diplomára, akkor a következő egyetemeken tedd: a Columbián Joseph Stiglitznél, a Princetonon Paul Krugmannál, vagy valamivel kevesebbért, de ugyanolyan minőségben a Warwicken Robert Skideskynél vagy a Cambridgen Ha-Joon Changnél (és még lehetne folytatni). Ha meg esetleg jót akarsz tenni a világgal, akkor csak befizeted hozzájuk magánórákra a bejegyzésben tárgyalt harvardi professzorokat, amivel talán sikerül kihúznod végre a válságkezelés fájó neoliberális méregfogát a világból.</p>
<p><br /><em>Utóirat:</em> az írás nem elsősorban a Harvard kritikája, hanem a neoliberális gazdaságpolitikáé, amelynek történetesen jónéhány híve található meg a Harvardon. Így természetesen, ha bárkinek megadatik, hogy a Harvardra járjon – jobb esetben ösztöndíjjal – akkor esze ágában se legyen kihagyni. Egyrészt mert például az egyébként kiváló Columbián ugyanúgy vannak <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Jeffrey_Sachs" target="_blank">professzorok </a>hasonlóan kétes múlttal, míg a Harvardon meg <a href="http://scholar.harvard.edu/sen" target="_blank">nagyra becsülendők</a>, másrészt mert a modern oktatási rendszerek elvileg nagy hangsúlyt fektetnek a diákok kritikus gondolkodásának fejlesztésére, amihez a bejegyzésben megjelenő harvardi professzorok munkájánál alkalmasabb eszközt aligha lehet találni.</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F06%2F03%2Fne_tanulj_a_harvardon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F06%2F03%2Fne_tanulj_a_harvardon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F06%2F03%2Fne_tanulj_a_harvardon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ne tanulj a Harvardon!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/06/03/ne_tanulj_a_harvardon#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5331396" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
megszorítás
gazdaságpolitika
harvard
neoliberalizmus
stimulus
portfolioblogger
Keynes
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/05/27/reklamado_orbanek_vaskos_trefaja
Reklámadó: Orbánék vaskos tréfája?
2013-05-27T23:56:32+02:00
2013-05-27T23:56:32+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>Ha a reklámadó tervezete komoly, akkor rengeteg újságíró kerül lapátra hamarosan. Ha nem komoly, akkor is elég lehet ahhoz, hogy a TV2 a jobboldali médiabirodalom részévé váljon.</strong><br /><br />Amikor az Orbán-kormány szektorális adóit szokták szidni előttem hosszasan, hogy mennyire piacellenesek, akkor el szoktam mondani, hogy a bankadót Gyurcsány vezette be, az energiaszektort sem Orbán kezdte el elsőként keményebben adóztatni. A Fidesz-kormány a mértékeket emelte meg, meg kitalált néhány újabb különadót. De tegyük hozzá rögtön: a <a target="_blank" href="http://www.kormany.hu/download/4/75/e0000/Javaslat.pdf">reklámadó</a> (pdf) minőségileg különbözik az eddigi szektorális adóktól. <br /><br />Az eddigi ágazati adókat több vagy kevesebb joggal, de legalább magyarázni lehetett. A média és reklámpiac azonban a válság kitörése óta zuhanórepülésben van. Recessziós időszakban konjunktúrafüggő ágazatra különadót kivetni fölér egy hullagyalázással. Miért nem vet ki a kormány különadót az építőiparra, vagy a még annál is sikeresebb hazai légi személyszállításra?<br /><br />Az adót nem csak a két nagy kereskedelmi tv fizeti majd, az árbevételét jelentős részben magazinkiadásból szerző Sanoma például 450 millió forintos <a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/2013/05/24/itt_a_reklamado_tervezete/">különadóra számíthat</a>.<br /><br />A tervezet szerint az adót már idén fizetniük kellene a cégeknek. A törvény a kihirdetése utáni 30. napon lépne hatályba, s onnantól kezdve kell időarányosan számítani idénre az adókötelezettséget. Így az Rtl már idén milliárdos, de például a Sanoma is százmilliós nagyságrendű többletkiadással számolhat. Egy ilyen plusz teherre senki nem számít az üzleti év közepén, egész más számokkal tervezték az éves költségvetéseket. Ez a kormányzati lépés brutális vágásokhoz vezetne, amelynek egyik következménye egy –a válság kitörésekor történthez hasonló - újabb elbocsátási hullám lenne a médiában. <br /><br />Ma, hétfő este, amikor ezt a posztot írom, egyáltalán nem látszik valószínűnek, hogy ebből az egész tervezetből lesz valami. Szerdán tárgyal a tervezetről a kormány, és szerdán lesz a bejelentése annak, hogy kikerülünk a deficiteljárásból. Erre az adóra nem lesz szükség, a tervezet nem fog a parlament elé kerülni – ebben szinte biztos vagyok. Vagy legalábbis azt mondják: amíg tartható a hiánycél, addig nem szükséges bevezetni, de egy későbbi időpontban bevezethetik.<br /><br />Akkor mire jó ez az egész? Az adó belengetése is elegendő lehet ahhoz, hogy az MTG-nek elmenjen a kedve a TV2 megvásárlásától, így az minden gond nélkül lehet az Infocenter.hu tulajdona, a jobboldali médiabirodalom ékköve – legalábbis erről lehet olvasni a média azon részében, amely még nem az Infocenteré.<br /><br />Nem is kell bevezetni az adót, elég megmutatni, hogy a kormány bevezetheti, ha akarja. Az MTG vezetésének csak azt kell megértenie, amit már Mark Twain is régen megmondott: „senkinek az élete, szabadsága és tulajdona nincs biztonságban, amíg a parlament ülésezik” .</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F27%2Freklamado_orbanek_vaskos_trefaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F27%2Freklamado_orbanek_vaskos_trefaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F27%2Freklamado_orbanek_vaskos_trefaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Reklámadó: Orbánék vaskos tréfája?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/05/27/reklamado_orbanek_vaskos_trefaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5321535" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
portfolioblogger
reklámadó
szektorális_adók
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/05/16/takarja_a_lenyeget_a_gdp-adat
Takarja a lényeget a GDP-adat
2013-05-16T09:44:16+02:00
2013-05-16T09:44:16+02:00
Bardócz Iván
https://blog.hu/user/785471
<p><strong>A politikai kommunikáció szempontjából sokkal érdekesebb a KSH friss GDP-adata, mint közgazdasági nézőpontból. A számok ugyanis nem mutatják meg, hogyan élünk, azt még kevésbé, hogyan fogunk.</strong><br /><br />Nagy izgalmakat ígérő, „vegyes” GDP-adatokat közölt a KSH: a magyar gazdaság az első negyedévben 0,7 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedévhez képest, viszont 0,9 százalékkal csökkent éves szinten. <br /><br />Perceken belül beindultak a kommunikációs gépezetek és a „piacielemzők”: szokás szerint mindenki kiválaszthatta a statisztikából a számára kedves adatot és a hozzá illő közgazdasági összefüggéseket, amelyek segítségével magyarázata tudományosan meglapozottá vált. <br /><br />A kormány és a hozzá közel állók a gazdaság növekedési fordulatáról beszéltek, jogosan: vége a technikai recessziónak (ez két egymást követő, negyedéves GDP-visszaesést jelent), az alacsony infláció miatt talán élénkül a belső kereslet (7 éve először), és bázishatások miatt a GDP-növekedés az év hátralévő részében gyorsulhat, valamint beindulnak az autógyárak. <br /><br />A kormány erőfeszítéseit nem kellően respektálók elhúzódó válságról beszéltek, jogosan: éves összevetésben csökkent a GDP, ami mégis relevánsabb, mint a negyedéves összehasonlítás; a belső kereslet élénkülése ingatag lesz, hiszen minden pluszpénz adósságtörlesztésre, jobb esetben megtakarításra megy; az EU gazdasága a jelek szerint recesszióba fordul, márpedig az húzná a magyar ipart és kivitelt. <br /><br />De miért érdekes annyira a GDP-adatsor, hogy politikusokon túl belpolitikai újságírók és politológusok is ezt elemzik átható tekintettel? Azért, mert a közszereplők, a sajtómunkások, és a gazdaságpolitika alakítói is azt gondolják, hogy az adatokból kiolvasható, hogyan élünk, és mikor lesz vége a válságnak. Mindannyian tévednek.<br /><br />Például a Mercedes- és az Audi-üzemek beindulásától várja mindenki a GDP-növekedést - jogosan. Beindulnak az újabb és újabb futószalagok, gyártjuk a járműcsodákat, nő az ipari termelés, nő a kivitel (hiszen külföldre termelnek), és nő a GDP is. De kinek is jó mindez? Vélhetően a Mercedesnek, az Audinak, az ott és a beszállítóknál dolgozó néhány ezer embernek. A köznek, az államnak kevésbé, mert ezek a cégek vélhetően nem fizetnek társasági adót – ezért és az olcsó munkaerő miatt jöttek. Az autógyárak így javítják a statisztikát, de nem enyhítik a szegénységet.<br /><br />A fenti példa megértése okán a hanyatló, érzéketlen, és egyre mélyebb erkölcsi válságba süllyedő Nyugat egyik centrumországa, Németország bejelentette, hogy eltekint a GDP mindenhatóságától, és összetett mutatót vezet be a lakossági jólét mérésére, amely három dimenzió és tíz mutató alapján számszerűsíti, hogyan élnek. Innentől az MTI januári hírét idézem.<br /><br />„Az első az anyagi jólét elnevezésű dimenzió, amelynek feltáráshoz a GDP alakulása - vagyis abszolút értékének és a vizsgált időszakot megelőző periódusokhoz viszonyított változása - mellett vizsgálják az államadósság alakulását is, mert ez mutatja meg, hogy mekkora az állam mozgástere. Vizsgálják továbbá a jövedelem eloszlását is, hogy láthatóvá váljanak az anyagi helyzet alapján kialakuló társadalmi rétegződés változásai is.<br /><br />A társadalom és részvétel elnevezésű dimenzióhoz négy mutató tartozik. Az első a foglalkoztatottsági ráta, amely igen pontosan mutatja a munkaerő-piaci helyzetet, és az egységes számítási módszer révén nemzetközi összehasonlításra is alkalmat ad. A második a születéskor várható élettartam, amely az egészségügyi helyzetet mutatja, a harmadik pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, amely a társadalom képzettségi szintjének alakulását tükrözi. A negyedik mutató a Világbank által kidolgozott, úgynevezett szólásszabadság és számonkérhetőség indikátor, amely a politikai szabadság és az államműködés átláthatóságának szintje alapján vizsgálja a társadalom helyzetét.<br /><br />A harmadik, úgynevezett ökológiai dimenzióban három mutatóval jellemzik a lakosság jólétét. Az egyik mutató az országban honos madárfajok számának alakulása, a második a szén-dioxid-, a harmadik pedig a nitrogén-kibocsátás alapján mutatja meg, milyen állapotban van a természeti környezet.”<br /><br />Sejtésem szerint ezt az összetett mérőszámot Magyarország nem kívánja bevezetni. </p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához:</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F16%2Ftakarja_a_lenyeget_a_gdp-adat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F16%2Ftakarja_a_lenyeget_a_gdp-adat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F16%2Ftakarja_a_lenyeget_a_gdp-adat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Takarja a lényeget a GDP-adat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/05/16/takarja_a_lenyeget_a_gdp-adat#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5302743" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gdp
gazdaságpolitika
jólét
növekedés
portfolioblogger
KSH
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu
https://gazdpol.blog.hu/2013/05/04/soha_nem_erjuk_el_tartosan_a_hianycelt
Soha nem érjük el tartósan a hiánycélt
2013-05-04T11:54:04+02:00
2013-05-04T11:54:04+02:00
Kis Miklós
https://blog.hu/user/784471
<p><strong>A tartósan 3 százalék alatti magyar államháztartási hiány mára vágyott, de elérhetetlen és romantikus céllá változott. Sziszüphosz, Don Quijote és Lorca lovasembere elbújhatnak a magyar gazdaságpolitika irányítói mellett.</strong></p>
<p>„<i>Córdoba.</i><br /> <i>Álmom távola. </i></p>
<p><i>Telehold, fekete kanca,</i><br /> <i>ismerős az út oda,</i><br /> <i>van olíva tarisznyámban,</i><br /> <i>s nem érlek el, Córdoba”</i></p>
<p>A tartósan 3 százalék alatti hiánycél a magyar gazdaságpolitika fő céljává lett az utóbbi időben. Egy vágyott célt az elérhetetlensége csak még vonzóbbá tesz, így válhatott a hiánycél egyre forróbban óhajtottabbá, egyre szexibbé. S a vágynak e titokzatos tárgya kacérkodik, már-már mintha meglenne (tavaly 1,9 százalék!), azután mégis elszalad, vidáman, megtört szíveket hagyva.</p>
<p>2010 májusban még az Orbán-kormány sem vágyott erre a tüneményre, Matolcsy 5-6 százalékos hiánycélról beszélt, majd jött az ősz, az Ecofin-ülés, és lett 3 százalék. „(…)a 3 százalék alatti 2011-es költségvetési hiányhoz az Európai Unió minden támogatást megad, minden segítséget megad, az ennél magasabb hiányhoz nem. Ez egészen egyértelművé vált a Task Force ülésén, a tegnapi néppárti pénzügyminiszterek reggelijén – amely sokkal szűkebb és elég befolyásos társaság – és az Ecofin ülésén”- <a target="_blank" href="http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/a-miniszter/beszedek-publikaciok-interjuk/matolcsy-gyorgy-a-kormanyszovivoi-sajtotajekoztaton-2010-szeptember-8">mondta erről Matolcsy</a>.</p>
<p>Így jutottunk el oda, hogy a hiánycél elérése rendkívüli módon fölértékelődött a gazdaságpolitika célrendszerében. Egyik megszorító csomag követte a másikat, jöhetett recesszió, reálbércsökkenés, bármi más, a hiánycél mindig ott lebegett a döntéshozók szemei előtt.</p>
<p><i>„Síkon szél, fekete kanca.</i><br /> <i>Látom, hogy a halál bámul</i><br /> <i>tornyaidról, Córdoba.” </i></p>
<p>Hazai kereslet szinte már nincs is, a kiskereskedelem romokban, a vendéglátóipar döglődik. A költségvetési hiány csökkentése politikájának iszonyatosan nagy ára volt.</p>
<p>Ha másban nem is, de Varga Mihálynak <a target="_blank" href="http://www.figyelo.hu/cikkek/388050_varga__brusszel_teved">abban igaza van</a>, hogy "más kontinensek sokkal könnyebben lépnek túl a válságon, mint Európa, mert az EU olyan receptet választott a válságkezelésre, ami nem kezelte, hanem mélyítette azt".</p>
<p>S az európai válságkezelés – <a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/2013/04/21/allamadossag_es_novekedes">mint utóbb kiderült</a> – hibás számításokon is alapult, így például 1 százaléknyi adóemelés vagy kiadáscsökkentés nem 0,5, hanem 1,3 százalékkal csökkenti a GDP-t. <a href="http://index.hu/gazdasag/2013/04/21/allamadossag_es_novekedes/"></a></p>
<p>Ez az összefüggés működteti a megszorítások ördögi spirálját: a megszorítások miatt zsugorodik a gazdaság, csökkennek az adóbevételek, s ezért újabb megszorítások válnak szükségessé – és így tovább.</p>
<p><i>„Jaj, lovam, te kedves kanca,</i><br /> <i>Jaj, te út pora!</i><br /> <i>Jaj, a halált, azt elérem,</i><br /> <i>téged soha, Córdoba!</i></p>
<p><i>Córdoba.</i><br /> <i>Álmom távola.”</i></p>
<p>Most a kormány megszorító politikájának uniós jutalma, a deficiteljárásból való kikerülés is elmaradni látszik, vagy legalábbis kérdéses.</p>
<p>Talán emlékszünk rá, hogy amikor a „kell-e az IMF” kérdés volt napirenden, akkor sokszor elhangzott, hogy az IMF nem ragaszkodna mereven a 3 százalékos hiánycélhoz, mint az EU, a növekedés a fontosabb a számukra (ld. pl. <a target="_blank" href="http://www.figyelo.hu/cikkek/383033_jon_az_imf_">itt</a>)</p>
<p>Az Orbán-kormány azért kerülte el az IMF-megállapodást, hogy önállóan alakíthassa a gazdaságpolitikáját. Ez praktikusan annak a szabadságát is jelentette, hogy<a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/2013/02/12/az_imf_a_szegenyebbeket_vedte_volna"> </a>még annál is keményebben bánhasson el a kormány a leszakadókkal, mint azt <a target="_blank" href="http://index.hu/gazdasag/2013/02/12/az_imf_a_szegenyebbeket_vedte_volna">az IMF közgazdászai még ésszerűnek tartották</a> volna.</p>
<p>Most azt láthatjuk, az uniónak az IMF-hez hasonlóan sem pusztán csak mennyiségi elvárásai vannak a magyar gazdaságpolitikával szemben, viszont merevebben ragaszkodnak az alacsony hiányhoz.</p>
<p>Orbán Viktor joggal beszélhetne kettős mércéről, meg nagyvállalati lobbiról az üggyel kapcsolatban, ha a kormány nem váltana ki azzal is nemzetközi bírálatokat, hogy leépíti, kiüresíti a modern demokrácia – egyébként amúgy sem túl tartalmas - intézményeit. Ha például nem nevettetné ki magát azzal, hogy diplomáciai szinten tiltakozik a magyar kormány egy Orbán Viktort kifigurázó rajzfilm miatt. Önleleplező gesztus.</p>
<p>Egy tekintélyelvű tendenciák nélküli Magyarország kormánya hitelesen hivatkozhatna arra, hogy pusztán a magas bankadó, illetve ágazati adók miatt „pikkel” rá az unió néhány nagyhatalmú szervezete. Egy ilyen Magyarország tekintélye, hírneve, nemzetközi érdekérvényesítő képessége ha nyilván nem is nagyhatalmi, de a jelenleginél azért jobb lenne.</p>
<p>(<em>A közbeékelt vers Federico García Lorca Lovasember dala, Nagy László fordítása</em>)</p>
<p><strong>Érdekes volt a bejegyzés? Csatlakozz a Gazdpol blog és a Munka.org közös Facebook-oldalához</strong><iframe style="border: none; overflow: hidden; width: 500px; height: 258px;" src="http://www.facebook.com/plugins/likebox.php?href=http%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FMunkaorg&width=500&height=258&show_faces=true&colorscheme=light&stream=false&border_color=white&header=false&appId=363912116991993" frameborder="0" scrolling="no"></iframe></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F04%2Fsoha_nem_erjuk_el_tartosan_a_hianycelt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F04%2Fsoha_nem_erjuk_el_tartosan_a_hianycelt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fgazdpol.blog.hu%2F2013%2F05%2F04%2Fsoha_nem_erjuk_el_tartosan_a_hianycelt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Soha nem érjük el tartósan a hiánycélt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://gazdpol.blog.hu/2013/05/04/soha_nem_erjuk_el_tartosan_a_hianycelt#comments"><img class="item_ctp" src="https://gazdpol.blog.hu/rss/image/post/id/5280685" border="0" /></a><br /></p>
politika
gazdaság
gazdaságpolitika
portfolioblogger
hiánycél
IMF
EU
Matolcsy
Varga
Lorca
0
Gazdpol
https://gazdpol.blog.hu